Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
319.31
bux:
151675.83
2026. szeptember 23. szerda Tekla
A kormányalakítással megbízott Ilie Bolojan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke felszólalni készül a román parlamentben a négypárti kormányáról tartott bizalmi szavazás előtt, Bukarestben 2025. június 23-án. A kétkamarás román parlament együttes ülésén bizalmat szavazott a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részvételével megalakult, Ilie Bolojan vezette koalíciós kormánynak.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Kormányválság Romániában, a legnagyobb frakció lemondásra szólítja fel a miniszterelnököt

Megvonta támogatását a négypárti bukaresti kormányt vezető Ilie Bolojan nemzeti liberális miniszerelnöktől a koalíció legnagyobb frakciójával rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) – jelentette be Sorin Grindeanu, a PSD elnöke.

A PSD mintegy ötezer tagja gyűlt össze hétfőn az ország több, egymással online kapcsolatban álló regionális központjában, hogy mérleget vonjon a párt kormányzati eredményeiről, 97,7 százalékuk pedig megszavazta, hogy a PSD vonja meg a bizalmat Ilie Bolojantól.

A szavazásra bocsátott kérdés felvetése is jelezte, hogy a PSD az európai elkötelezettségű pártokkal közösen szeretne újabb koalíciós megállapodást kötni, és lázadása kifejezetten Bolojan személye ellen irányul.

A román média értesülései szerint

a PSD miniszterei kilépnek a kormányból, ha Bolojan három napon belül nem mond le a miniszterelnöki tisztségről, majd a párt bizalmatlansági szavazást kezdeményez

a parlamentben a Bolojan-kabinet maradékának megbuktatására.

Sorin Grindeanu pártelnök beszédében kiemelte:

  • a PSD egyetlen baloldali pártként lépett be tavaly nyáron
  • a néppárti tagsággal rendelkező Nemzeti Liberális Párttal és
  • Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ), illetve
  • a magát jobbközépre soroló Mentsétek Meg Romániát Szövetséggel (USR)

együtt létrehozott európai elkötelezettségű koalícióba, hogy elszigeteljék a szélsőséges erőket. Szerinte azonban a koalíciós partnerek már az első perctől kezdve nem a szélsőségeseket, hanem a PSD-t támadták, aminek szerinte egyenes következménye lett az ellenzéki Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) megerősödése.

Azt mondta: „a PSD nem akar többé bokszzsák lenni a jobboldali pártok számára a koalícióban”, annál is kevésbé, mert

kormányzati részvételének három fő célkitűzése – a románok életszínvonalának megvédése, a beruházások folytatása és a román gazdaság támogatása – közül egyiket sem sikerült elfogadtatnia a teljes kormánnyal.

„A PSD felébredt. Inkább lesz hangos ellenzék, mint néma kormánytag” – szögezte le Grindeanu.

A PSD elnöke a nemzeti liberális kormányfő szemére vetette, hogy a multinacionális cégeket védi a munkavállalók helyett. Szerinte Bolojan egy növekvő gazdaságot vett át, amely azóta technikai recesszióba került, a belső fogyasztás összeomlott, visszaesett az ipari termelés és több mint ötvenezer ember elvesztette a munkahelyét.

A kollektív elbocsátásokat, az adóemeléseket, az anyák, a tanárok és a szociális segélyből élők juttatásainak lefaragását nem lehet reformnak nevezni – hangoztatta a szociáldemokrata pártelnök, aki szerint a társadalmi igazságosságra nyitott olyan kormányfőre van szükség, „aki a párbeszédet is szereti, nemcsak a hatalmat, aki partnerként, nem pedig hóhérként viselkedik” a partnerekkel.

A szociáldemokrata elnök a közvélemény-kutatásokra hivatkozva azt mondta:

ha a lakosság 80 százaléka szerint rossz az irány, akkor irányváltásra van szükség.
Címlapról ajánljuk
Az EU lezárja a vitát Magyarországgal, indulhat 4,2 milliárd euró

Az EU lezárja a vitát Magyarországgal, indulhat 4,2 milliárd euró

Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországgal szemben 2022-ben, a jogállamisági feltételességi eljárás keretében elrendelt intézkedéseket, ezzel 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás válhat ismét elérhetővé Magyarország számára, valamint helyreállhat az érintett magyar egyetemek hozzáférése az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz – közölte a brüsszeli testület szerdán.

„Sikerült már kinyitni az aktákat?” – Magyar Péter élesen válaszolt az ügyészségnek

„Amikor maffiózókat védelmeztek, nem vagytok ilyen önérzetesek” – reagált Magyar Péter miniszterelnök a Legfőbb Ügyészség kedden késő este kiadott közleményére.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emeritus professzora
Fordulat a plusz EU-pénzeknél: kevesebb támogatás érkezett Magyarországra, mégis javult a helyzetünk

Fordulat a plusz EU-pénzeknél: kevesebb támogatás érkezett Magyarországra, mégis javult a helyzetünk

A 2023-as mélypontról két év alatt ismét egy százalék fölé emelkedett Magyarország részesedése a közvetlenül Brüsszelből elnyert uniós forrásokból, első ránézésre tehát határozott fordulat látszik. Az összkép azonban ennél jóval árnyaltabb: miközben a magyar részesedés valóban látványosan javult, az ország által elnyert összeg euróban tovább csökkent, a 2021–2025 közötti ötéves teljesítmény pedig még mindig kevesebb mint fele annak, amit pusztán Magyarország uniós népességi súlya indokolna. A programok között ráadásul szélsőséges eltérések rajzolódnak ki: az Erasmus+ tartós magyar sikertörténet (volt a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat kísérő vitákig), a LIFE és az Innovation Fund 2025-ben nagyot javított, miközben a kutatási zászlóshajónak számító Horizon Europe-ban tovább nőtt a magyar lemaradás – derül ki az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda Nonprofit Kft-t (MFOI) által összesített adatokból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×