Az interjúban Trump elnök arról beszélt, hogy ehhez meg kellene szállni a Harg-szigetet. „Talán elfoglaljuk, talán nem. Sok lehetőségünk van. De ez azt is jelentené, hogy egy ideig ott kell maradnunk” – mondta a brit újságnak. Amikor a Financial Times arról érdeklődött, nem aggasztja-e, hogy az irániak alaposan megerősítették a szigetet, azt válaszolta: „Nem hiszem, hogy lenne védelmük. Nagyon könnyen elfoglalhatnánk.”

A lap annak kapcsán kérdezgette az elnököt, hogy további 3500 amerikai katona érkezett a Közel-Keletre, és egyre nagyobb a félelem a konfliktus kiterjedése miatt.

Axios reports that the Trump administration is discussing seizing Kharg Island, a key Iranian oil terminal in the Persian Gulf. pic.twitter.com/4JBtB14RLY

— OSINTtechnical (@Osinttechnical) March 8, 2026

Donald Trump ugyanakkor azt állította, hogy jól haladnak az USA és Irán közötti – pakisztáni közvetítéssel folyó – tárgyalások. Ám arra már nem válaszolt, hogy hamarosan sikerül-e tűzszünetet kötni. Sokat sejtetően csak annyit mondott: „Elég gyorsan meg lehetne egyezni”.

De miért éppen a Harg-sziget?

Ennek kettős oka lehet. Az egyik az, hogy itt van Irán legnagyobb tengeri olajátrakó helye. Az ország part menti vizei ugyanis sekélyek, viszont a szárazföldtől alig 24 kilométerre lévő Harg-szigetnél már elég mély a tenger ahhoz, hogy még a legnagyobb tankerek is kiköthessenek, és akár negyedmillió tonnányi nyersolajat a tartályaikba töltsenek. A nafta tengeralatti csővezetéken érkezik a szigetre, ahonnan a hajók – Hormuzi-szoroson keresztül – főleg Ázsiába viszik mivel Kína, Japán és Dél-Korea a közel-keleti olaj legfőbb vásárlói.

Ha tehát Trump megszerzi az iráni olajterminált, akkor azzal az USA a legnagyobb csendes-óceáni riválisának, Kínának az energia ellátását vehetné a kezébe.

Ez pedig tagadhatatlan stratégiai előny lenne.

Ennek megfelelően az amerikai haderő nem is támadta a sziget olajlétesítményeit. Az elmúlt napokban csak katonai célpontokra mértek csapásokat. Haditengerészeti támaszpontot, fegyverraktárakat és katonai bázisokat pusztítottak el, de az olaj vezetéket, a tárolókat, vagy a tankhajók felöltő helyeit megkímélték.

Miközben az amerikai Központi Parancsnokság arról számolt be, hogy gyakorlatilag a sziget valamennyi katonai célpontja megsemmisült, Donald Trump szerint az olajlétesítmények érintetlenek maradtak.

In a new release, CENTCOM says it struck over 90 targets on Iran's Kharg Island last night, including naval mine storage facilities, missile storage bunkers, and multiple other military sites. pic.twitter.com/NZpB5RF1n4

— OSINTtechnical (@Osinttechnical) March 14, 2026

„Csak egy szavamba kerülne – mondta – és szétrombolnánk a csővezetéket. De nagyon sokáig tartana az újjáépítése". Mindenesetre több elemző – köztünk a CBS tévétársaság szakértője, Aaron Maclean úgy véli, hogy a Harg-sziget megszerzésével Washington rá akarja kényszeríteni Iránt a Hormuzi-szoros megnyitására. Emellett azzal, hogy az amerikaiak ráteszik a kezüket a perzsa állam olajexportjára

rengeteg pénzt vehetnének ki az Iszlám Forradalmi Gárda zsebéből.

Mivel ezzel Teheránban is tisztában vannak, már megindult a fenyegetőzés. Mohammad Báger Gálibáf, az iráni parlament elnöke a napokban azt nyilatkozta: ha az amerikai katonák megpróbálnának partra szállni a Harg-szigeten, akkor tűzesőt zúdítanak a nyakukba, és ugyanez várna rájuk, amennyiben meg akarnák vetni a lábukat az iráni szárazföldön.

És ez a másik ok, ami miatt a Harg-sziget fontos az amerikaiaknak.

Tökéletes támaszpont lenne egy szárazföldi hadművelethez. Egyrészt mert közel van, másrészt mert még a legnagyobb csapatszállító hajók is ki tudnának itt kötni. Megfigyelők szerint a március 13-án a szigetre zúdított elsöprő erejű amerikai támadás akár a partraszállás előkészítésének is tekinthető, de a végleges döntést Washingtonban még nem hozták meg – írja a BBC.

Bár a Pentagon már állítólag kidolgozta az Irán elleni szárazföldi hadjárat részletes terveit, Trump elnök egyelőre még kivár. Nyilván számításba veszi, hogy a lassan egy hónapja tartó légi háború dacára az iszlám köztársaságnak még mindig nagyon komoly rakéta- és drónkészletei vannak, amikkel további, súlyos csapásokat mérhet az Öböl-térség országaira. Ha pedig megindul a szárazföldi támadás, akkor Irán már bizonyosan nemcsak a környék olaj-ipari létesítményeit pusztítaná, hanem a sótalanító üzemeket is tönkre tehetné és ezzel több millió ember maradna ivóvíz nélkül.