Nemzetközi cégeknek bizonyos időtávra szóló szerződéseik vannak Ukrajnával arra a gázra, amelyet a magyar hálózatirányító csak fuvaroz Magyarországon keresztül Ukrajna felé – tisztázta az InfoRádió megkeresésére Deák András energiapolitikai szakértő, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

Ismert, Orbán Viktor szerdán a kormányülés szünetében tett bejelentést arról, hogy Magyarország fokozatosan csökkenti a gáztranzitot Ukrajna felé, és egészen addig nem is állítja helyre, míg a Barátság kőolajvezetéken keresztül helyre nem áll az orosz olajszállítás hazánk felé, a visszatartott gáz pedig a magyar energiabiztonság ügyét szolgálja majd a helyzet rendeződéséig.

Az egyik kérdés Deák András szerint most az, hogy milyen jogalappal lehet leállítani a vezetéküzemeltetőt.

„Ez lehet különben jogszerű akkor, ha a fuvarozótól megrendelt mennyiségekre kötött szerződések lejárnak. Egész egyszerűen a magyar kormány mondhatja azt, hogy nem ír ki új kapacitásaukciókat a határkeresztező kapacitásra, nem elegáns, de legalább jogszerűnek tűnik. Lehet hivatkozni valami vis majorra is. Az összes többi eset legalábbis perelhető az Európai Bíróságon, valószínűleg az európai joggal ellentétes. Ettől függetlenül a kormánynak ilyen képessége van. A másik kérdés, hogy ha ezek a szerződések nem tudnak teljesülni, akkor miért adnák el a magyaroknak ugyanezt a gázt. Végül is van most piaca Európában a földgáznak; nem látom azt garantálva, hogy például egy német cég, amely Ukrajnába exportálja a földgázt, akkor majd a magyaroknak fogja eladni” – ecsetelte a szakértő.

Hozzátette, ha a magyarok adnak el gázt, arról elképzelhető, hogy az érintett exportőröket a kormány rá tudja bírni arra, hogy akkor adják el az államnak, de ez a gáz még nem biztos, hogy a magyaroké lesz.

„Képességünk van erre, meg tudjuk tenni, de hogy mennyire jogszerű, az kérdéses. Ami az ukránoknak könnyebbség, hogy jelen pillanatban, minthogy jön a tavasz és leáll a fűtési idény, az iparuk amúgy is áll, igazából nem nagyon lesz szükségük földgázra rövid távon. Pár hónapot ki tudnak hagyni” – mutatott rá; vagyis a gáz most nem igazi „zsarolási potenciál” Ukrajnának. „Gondoljuk meg: van valamennyi termelés Ukrajnában, nagyjából kétharmadnyi, míg a fogyasztás 70-80 százaléka a fűtési szektorból jön. Most, hogy áll az ipar, nem működik, alig van máshol fogyasztás.”

Ami a villamosenergia-ellátást illeti, arról Deák András elmondta, abban nincs szerepe a földgáznak, gázerőműveik sincsenek, ebből fakadólag a saját belső termelésükből az aktuális belső keresletet ki fogják tudni elégíteni.

„Az év végén lehet nagy kérdés, hogy az importból föl tudták-e tölteni földgázzal a tárolókat a következő télre készülvén, de

valószínűleg az az ukrán számítás, hogy csak április 12-ig kell várni, illetve májusig, amíg felállhat egy új magyar kormány.

Tehát én úgy gondolnám, hogy ezzel most rövid távon nyomást nem fogunk gyakorolni az ukránokra, mert ki fogják várni a választást, és megnézik, mi az eredmény” – vélekedett.

Ukrajna ráadásul más forráshoz is folyamodhat: a lengyelek intenzíven fejlesztenek Szlovákián keresztül egy irányt, és a balkáni irány is egy lehetőség, ott „csak meg kell fordítani” a vezetéket; a balkáni LNG és a romániai gázmezők energiája is rendelkezésre állhat Deák András szerint, vagyis a Magyarország felől érkező energia Ukrajna számára „nem kiválthatatlan történet” egyéves távlatban.