Infostart.hu
eur:
363.34
usd:
322.66
bux:
144833.26
2026. október 16. péntek Gál
Patriot rakétakilövő-állás a rakétavédelmi rendszer  ünnepélyes átvételét követően a Konstancától - a legnagyobb román fekete-tengeri kikötővárostól - 30 kilométernyire északra, a Duna-Fekete-tenger-csatorna északi torkolatánál található Midia-fokon, a román légelhárítás kiképző- és gyakorlatozó támaszpontján 2020. szeptember 17-én. A román hadsereg hivatalosan átvette az amerikai gyártóktól az első Patriot rakétavédelmi rendszert azon hét üteg közül, amelyek beszerzéséről három éve állapodott meg Washingtonban Donald Trump amerikai és Klaus Iohannis román elnök.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Helyzet az ukrajnai harctéren: drónok ellen jól megy a védekezés, rakéták ellen egyre kevésbé

Az ukrán légvédelem helyzete 2026 elején különösen a ballisztikus rakéták elleni védekezés terén vált kritikussá, a helyzetet tovább nehezíti a közel-keleti háború, amely jelentős mennyiségű amerikai légvédelmi rakétát köt le. Ukrajna ellátása légvédelmi rakétákkal ma már nem csupán politikai szándék kérdése – vélekedett az InfoRádió által megkérdezett szakértő.

Az ukrán légvédelem helyzete 2026 elején a ballisztikus rakéták elleni védekezés terén kritikussá vált, ráadásul a közel-keleti háború is szűkíti az ukránok mozgásterét – hangsúlyozta az InfoRádióban Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior kutatója, a biztonságpolitika és a posztszovjet térség szakértője.

„A kétfrontos rakétaháború Ukrajna szempontjából azt jelenti, hogy egyszerre van egy orosz–ukrán háború is, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy Oroszország szinte folyamatosan különböző rakétatámadásokat indít Ukrajna ellen, és Ukrajnának jó esetben le kell lőnie ezeket a rakétákat. Emellett a közel-keleti háború is aktívan zajlik, az amerikai fél egyre több légvédelmi rakétát használ, ami azért problematikus Ukrajna számára, mert az úgynevezett nagy sebességű rakéták lelövésére kizárólag egy légvédelmi rendszer hatékony; az amerikai Patriot rendszer, és

a Patriot rendszerben használható úgynevezett PAG 3-as rakéták, amiket az amerikaiak a közel-keleti háborúban is használnak, és Ukrajna az orosz–ukrán háborúban is”

– részletezte.

A probléma szerinte ott is keletkezik, hogy Oroszország egyre több rakétát indít Ukrajna ellen. Az általa ismert statisztikai adatok szerint 2026 februárjában Oroszország összesen 288 rakétát indított Ukrajna területére, ebből körülbelül 40 százalék, vagyis 141 rakéta ballisztikus, amit kizárólag légvédelmi rendszerrel lehet lelőni (Patriot), ehhez pedig elfogórakétákra van szükség, és mivel ezeket az elfogó rakéták Ukrajna egyébként is hiányolja, rosszkor jött számára a közel-keleti háború, ami elvonta tőle ezt az eszközt.

Olekszij Anton arról is beszélt, hogy ezek után milyen állapotban van jelenleg az ukrán légvédelem.

„A háború kezdete óta folyamatosan problémával küzd. Ez vagy pénzügyi probléma, vagy eszközhiány. Egyes problémákat meg tudtak oldani, de a probléma az, hogy a légvédelmi rendszerhez rakéta is kell, de ilyeneket nem tudnak olyan mennyiségben gyártani, amennyi kell, főleg úgy, hogy Oroszország az elmúlt hónapokban folyamatosan növeli a rakétatámadások számát, emiatt több rakéta is kellene” – mutatott rá

A drónok elleni védekezés viszont szerinte viszonylag sikeres, a rakétahiány viszont rányomja a bélyegét a folyamatokra, így az ukrán védekezés ki lehet szolgáltatva az iráni háború lefolyásának a szakértő szerint.

Azt is kiemelte, hogy Ukrajna számára további nehézség lehet, hogy

Oroszország folyamatosan bővíti saját gyártókapacitását is.

Az orosz hadiipar termelése 2026 elejére elérte a havi mintegy 60 darab Iszkander típusú ballisztikus rakétát, emiatt előreláthatóan az orosz rakétatámadások intenzitása fokozódhat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A Vajdasági Magyar Újrakezdés is indul a választáson – három üzenet

A Vajdasági Magyar Újrakezdés is indul a választáson – három üzenet

A Vajdasági Magyar Újrakezdés is indul a szerbiai nemzeti tanácsi választásokon. Négy évvel ezelőtt csak egyetlen lista, a Vajdasági Magyar Szövetség által támogatott Magyar Összefogás indult. Az idén alapított Vajdasági Magyar Újrakezdés listáján 35 jelölt szerepel, a listavezető Mezei Zoltán színész. Az InfoRádió megkereste Rózsa Zsombort, a Vajdasági Magyar Újrakezdés elnökét.

Az EU-csúcs árnyékában – Nem elég, hogy lassú az EU gépezete, most van „mindenhol” választás is

Uniós versenyképesség, energiapiaci helyzet, migráció és költségvetés az aktuális témák a kétnapos uniós csúcson Brüsszelben. Az első napon már túl vagyunk, mi várható a folytatásban? Ezt kérdezte az InfoRádió Gálik Zoltántól, a Corvinus Egyetem docensétől.
inforadio
ARÉNA
2026.10.16. péntek, 18:00
Keleti Arthur
kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×