Infostart.hu
eur:
355.25
usd:
308.28
bux:
133670.96
2026. június 7. vasárnap Róbert
2018. június 28-án a vatikáni Szent Péter-bazilikában készített kép Giovanni Angelo Becciu olasz bíborosról, a vatikáni Szentek Ügyeinek Kongregációjának prefektusáról, aki 2020. szeptember 24-én lemondott tisztségéről és bíborosi címéről. Olasz sajtóértesülések szerint a háttérben londoni ügyként ismertté vált korrupciógyanús ügylet állhat, amely Becciut közvetetten érinti.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Claudio Peri

Sikkasztás a Vatikánban – Újrakezdik a történelmi pert

A vatikáni fellebbviteli bíróság a jogi eljárás során történt mulasztások miatt semmisnek ítélte az Angelo Becciu bíborossal és társaival szembeni elsőfokú tárgyalást, és az eljárás megismétlését rendelte el kedden.

A bíróság elfogadta a vádlottak fellebbezését, miszerint első fokon több mulasztás történt, ami megsértette a védelemnek biztosított jogokat.

A fellebbviteli bíróság az eljárás megismétlését rendelte el, ami többek között a bizonyítékok újbóli értékelését, a tanúk újbóli meghallgatását jelenti. A bíróság ezen kívül elrendelte, hogy a vatikáni ügyész nyújtsa be újra a per teljes dokumentációját, amely első fokon több ponton is hiányosnak bizonyult.

A jogi döntés az eddig is lassan haladó Becciu-per további elhúzódásához vezet. A bíróság június 22-re tűzte ki perfelújítás első ülését.

Angelo Becciu bíborost, a szentszéki államtitkárság harmadik számú vezetőjét, a vatikáni első fokú bíróság 2023 decemberében öt év hat hónap börtönbüntetésre ítélte sikkasztás vádjával. Nyolcezer euró bírságot szabtak ki rá, és eltiltották a vatikáni hivatalviseléstől.

A Becciu-per volt az első alkalom, hogy a Vatikánban bíborost ítéltek el gazdasági bűncselekményért, és először történt meg, hogy a vatikáni bíróságon világi bírók alkotta testület döntött egyházi személy ügyében.

A per már eddig is a leghosszabb és legösszetettebb bírósági eljárásnak számított a Szentszék történetében. Az első fokú perben tíz személyt és négy vállalkozást vádoltak hivatali visszaéléssel, sikkasztással, pénzmosással, csalással.

A most 78 éves bíborossal szemben 2021 nyarán indult per a többi között egy Londonban több mint 300 millió fontért vásárolt ingatlan szövevényes adásvételét érintette. A londoni Knightsbridge negyedben található, egykor a Harrods üzletház raktáraként használt ingatlan egy részét a Vatikán 2014-ben vásárolta meg Raffaele Mincione olasz üzletembertől, majd 2018-ban az egész épület a Szentszék tulajdonába került.

Mincione az ingatlanvásárlás idején a szentszéki államtitkárság üzleti tanácsadójaként dolgozott, és mint kiderült, több mint 200 milliárd eurós vatikáni alap kezeléseért felelt, köztük a Vatikánba érkező adományokból származó összegek is. Mincione a rábízott forrásokból üzlettársaival együtt először felvásárolta, majd tovább adta a Vatikánnak a londoni ingatlant.

A Vatikán 2022-ben végül eladta az épületet jelentős veszteséggel.

Ferenc pápa 2020 szeptemberében elfogadta Becciu bíboros lemondását a szentté avatási kongregáció éléről. Angelo Becciu megtarthatta bíborosi címét, de elveszítette az azzal járó jogokat.

A pápa engedélyezte a bíborosnak, hogy részt vegyen a 2022-es bíborosi tanácskozáson, a konzisztóriumon. A Ferenc pápa halálát követő pápaválasztáson 2025 májusában azonban nem vett részt.

A fellebbviteli bíróság mostani döntésével az Angelo Becciu elleni korábbi ítélet érvényét veszíti.

Címlapról ajánljuk

Fontos határidő közeleg és a nyugdíjasoknak sok pénzük múlhat rajta

Június 30-ig van lehetőségük az elmúlt évi szabályok szerinti nyugellátás igénybevételére azoknak, akik a 2025-ös nyugdíj-megállapítás mellett döntenek. Fontos kritérium, hogy a teljes öregségi nyugdíjhoz a nyugdíjkorhatár elérésére és legalább 20 év szolgálati időre van szükség.
Kötelező bérsávok? Fizetések az álláshirdetésben? – Eloszlatjuk a bértranszparencia tévhiteit

Kötelező bérsávok? Fizetések az álláshirdetésben? – Eloszlatjuk a bértranszparencia tévhiteit

Ma jár le az Európai Unió bértranszparencia irányelvének átültetésére rendelkezésre álló határidő. Miközben a vállalatok többsége a magyar szabályozás megjelenésére vár, egyre több szakmai beszélgetésen tapasztalom, hogy a figyelem elsősorban a kötelezettségekre irányul. Lesznek-e kötelező bérsávok? Meg kell-e jeleníteni a fizetést az álláshirdetésekben? Mikor és milyen adatokat kérhet majd a munkavállaló? Ezek fontos kérdések, de HR vezetőként egyre inkább azt érzem, hogy a bértranszparencia kapcsán nem ezek jelentik a valódi kihívást. Az elmúlt hónapokban számos vállalatnál, vezetői fórumon és szakmai egyeztetésen ugyanazzal a problémával találkoztam: sok szervezet nem a szabályozás miatt bizonytalan, hanem azért, mert saját maga számára sem tud minden esetben egyértelmű választ adni arra, hogy mi alapján alakultak ki a jelenlegi bérviszonyok. A bértranszparencia ugyanis valójában nem a bérek nyilvánosságáról szól, sokkal inkább arról, hogy egy szervezet képes-e következetesen és hitelesen megindokolni a döntéseit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×