A Hormuzi-szoros nagyon fontos stratégiai helyszín, miután ezen megy keresztül a világ kőolajexportjának körülbelül a 20 százaléka naponta, tehát ha ez tartósan zárva maradna, az további drágulást eredményezne – mondta az InfoRádióban Kováts Máté, aki szerint ettől függetlenül abban nincs semmi meglepő, hogy Irán képes továbbra is exportálni, illetve egyes hírek szerint még növelte is az exportvolumenét a háború kirobbanása óta.
A szoros de facto módon van lezárva, magyarán az intézkedés jogilag nincs alátámasztva, csak a gyakorlatban működik a blokkolás. A szakértő arra is kitért, hogy Irán vélhetően elaknásította a szorost, de a saját hajóiknak nyilvánvalóan meg van adva az az útvonal, ahol biztonságosan át tudnak haladni. Ez azért is fontos Irán szempontjából, mert
az ország gazdasága amúgy is labilis, és rendkívüli mértékben függ az energiahordozók exportálásától, a mostani háborúsban pedig még inkább rá vannak kényszerülve arra, hogy megpróbálják megtartani a stabilitást
– magyarázta a Külügyi Intézet munkatársa.
A kialakult helyzetnek van egy globális szereplője is, aki talán még inkább érintett, és ahova az exportok nagy része valószínűleg érkezik: Kína. A kutató elmondása alapján Kína az elmúlt években a világ legnagyobb olajiportőrévé vált, és a szállítmányok nagyjából 12-13 százaléka Irántól származik, ráadásul „ezek még csak a hivatalos adatok”. Utóbbi megjegyzés azért fontos, mert az iráni kőolaj elvileg szankcionált, ezért az export tekintélyes részét az úgynevezett árnyékflotta szállítja („shadow fleet”), tehát nem hivatalos úton jut célba.
Megjegyezte, hogy amikor a hivatalos intézmények próbálják felmérni, hogy honnan hova mennek a hajók, milyen mértékben exportálnak és milyen kőolajat visznek, akkor nagyon sokszor hagyatkoznak műholdképekre. Irán pedig pont ezt igyekszik kijátszani azzal, hogy kikapcsolja a nyomkövetőket, leveszi a jelzéseket, megzavarva a műholdakat, így aztán nem egyszerű belőni, hogy Irán kőolajexportja milyen méreteket ölt – fejtette ki a szakértő.
Kína esetében pedig tudni kell, hogy nemcsak Iránra hagyatkozik, hanem nagy mértékben függ az OPEC-tagországok exportjaitól is, az ő részesedésük valahol 40 és 50 százalék körül mozog a teljes kínai importban. A Hormuzi-szoros lezárása miatt viszont jelentős kitermelő államok képtelenek most szállítani a kelet-ázsiai országnak – mondta Kováts Máté. Hozzátette:
Irán a háború előtt feltöltötte a tartalékait, arra számíva, hogy ők majd képesek lesznek exportálni, és a mostani volumennövekedés valójában csak a tartalékoknak a kifuttatása.
Mindeközben az amerikai elnök bejelentette mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását a tartalékokból, a Nemzetközi Energiaügynökség koordinálása mellett. Ez szerdán hatott is a piacra, stabilizálva az árakat. A kutató szerint ha ezt összevetjük a korábbi, 2022-es hasonló szituációval, amikor az orosz–ukrán konfliktus okozott piaci bizonytalanságot a kőolajnál, feltűnhet, hogy most jóval nagyobb mennyiséget szabadítanak föl. Fontos ugyanakkor azzal is tisztában lenni, hogy maga a bejelentés az, ami fontos a világpiac szempontjából, maga a tudat stabilizálja a piacot – mondta.
Azzal kapcsolatban, hogy ennek ellenére ismét 100 dollár fölé emelkedett a bejelentés óta a Brent nyersolaj hordónkénti ára, úgy fogalmazott a kutató, hogy „itt folyamatosan megy egyfajta játék a felek között, van, aki stabilizálja, van, aki pedig eszkalálja az árakat. Az árak azért is szállhatnak el, mert folyamatosan jönnek a hírek, hogy különböző stratégiai szempontból nagyon fontos infrastruktúrákat ért támadás a Közel-Keleten, ami azt vetíti előre, hogy vannak olyan öböl menti országok, ahol problémák lehetnek majd a kőolaj-kitermelés és -export szempontjából.”





