Az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű ügynökség, az Eurojust közleménye szerint a csoport kereskedelmi, közlekedési és ipari létesítmények ellen tervezett vagy hajtott végre támadást Csehországban, Litvániában, Lengyelországban és Romániában.

Az érintett országok hatóságai összefüggéseket találtak több megkísérelt és a ténylegesen elkövetett gyújtogatások között. Romániában 2024 júliusában állítottak elő egy gyanúsítottat, amikor az éppen fényképeket készített gyújtogatások lehetséges helyszíneiről. Csehországban az egyik elfogott gyanúsított buszokat locsolt le olajjal és benzinnel Prágában, de végül nem gyújtotta fel azokat.

Litvániában az előállítottak egy olyan üzemet vettek célba gyújtogatás céljából, amely az ukrán fegyveres erők számára gyártott harcászati eszközöket.

A közös nyomozócsoport feltárta, hogy a felsorolt bűncselekményeket ugyanaz a terroristacsoport követte el, amelyről azt gyanítják, hogy tagjai egy külföldi hírszerző szolgálattal álltak kapcsolatban.

„A gyanúsítottak mind ugyanazon szervezővel voltak kapcsolatban, ugyanazokat a módszereket alkalmazták, és céljuk minden esetben a megfélemlítés, a félelem és a bizalmatlanság keltése volt, valamint Ukrajna támogatásának akadályozása” – fogalmaztak.

Az Eurojust által létrehozott közös nyomozócsoport azonosította a feltételezett elkövetőket, és bírósági eljárást kezdeményezett az ügyben. A romániai és a csehországi tárgyalásokat követően két embert elítéltek.

Romániában az egyik elkövetőt hat év, egy másikat Csehországban nyolc év börtönbüntetésre ítéltek.

Utóbbit a cseh hatóságok határozatlan időre kiutasították az országból, illetve az okozott kár megtérítésére kötelezték. Litvánia hat ember ellen indított büntetőeljárást szervezett terroristacsoportban való részvételének és terrortámadások elkövetésének gyanúja miatt. Tárgyalásuk várhatóan az év későbbi szakaszában kezdődik.

Közölték továbbá, hogy a Lengyelországban elítélt elkövető egy kolumbiai állampolgár volt, aki a Csehországban elkövetett gyújtogatásokért felelős. Mielőtt azonban Csehországba utazott volna, két létesítményt gyújtott fel Lengyelországban.

Az incidensekről készült felvételeket később orosz nyelvű online média is terjesztette, ugyanakkor hamisan, mert azt a NATO katonai infrastruktúrája elleni szabotázsakcióként mutatta be dezinformációs és propagandacélokból

– írták.

(Nyitóképünk illusztráció)