Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi tárgyalói azt szorgalmazzák, hogy az Egyesült Királyság az egyesült államokbeli szabványokat vegye át. Ez jelentős nehézségeket hozna be Nagy-Britannia és az Európai Unió kapcsolatában – írta meg a Politico.

Emellett az USA oldaláról olyan, erőteljes kérés is érkezett, hogy az amerikai akkreditációs testületeket ismerjék el a britek. Ezek a lépések dominóhatást indíthatnának el az élelmiszeriparban, az igazságügyi testületekben, a gyáriparban és a brit állami egészségügy, tehát az NHS kapcsán is – ettől félnek a Politico által megszólaltatott szakértők.

Az amerikai tárgyalók az utóbbi időszakban tovább fokozták a nyomást az egyeztetéseken, mivel véleményük szerint a tárgyalások túl lassan haladnak. Az Egyesült Királyság oldaláról felmerült kérések az acélra és a skót whiskyre kivetett vámokkal kapcsolatban például nem találtak válaszra. Hozzáteszik, a Technology Prosperity Deal (technológiai, jóléti megállapodás; EPD) felfüggesztése sem segít a dolgok előrehaladásában. Mindeközben Donald Trump amerikai elnök a hétvégén kijelentette, vámokat vetne ki Nagy-Britanniára és azon európai szövetségeseire, amelyek ellenzik a Grönland megszerzéséről szóló terveit – olvasható a cikkben.

Vannak, akik szerint az Egyesült Királyság előbb-utóbb megadhatja magát az Egyesült Államok kívánságainak, még ha az élelmiszerbiztonsági szabályok terén ilyen nem is történne. Egyelőre nem hátrálnak, de az USA tárgyalói „újra és újra visszatérnek” ezekre a témákra – olvasható a Politico cikkében.

Peter Holmes, a Sussex-i Egyetem UK Trade Policy Observatory-jának (kereskedelempolitikai kutatóintézet) szabványügyi szakértője szerint

az USA követeléseinek elfogadása „vadnyugati állapotokhoz” vezetne.

Mint a cikkben olvasható, a brit kormány szóvivője elmondta, hogy ragaszkodni fognak a magas élelmiszerbiztonsági, állatjóléti és környezetvédelmi standardokhoz minden kereskedelmi megállapodás esetében, és mind az EU-val, mind az USA-val folytatják a tárgyalásokat a kereskedelmi kapcsolatok megerősítése érdekében.

Az Egyesült Államok kereskedelmi képviseletének hivatalának szóvivője úgy fogalmazott, hogy az állítások „névtelen és irreleváns” forrásokból származnak, bár a beszámolók egyik konkrét állítását sem vitatta. Hozzátette, a két nemzet sikeresen végrehajtotta már az EPD több részét is, így például a marhahús importja és exportja kölcsönösen egyszerűbb lett, és konstruktívan dolgoznak együtt tovább – írja a Politico.

Mindazonáltal

ha beadnák a derekukat az Egyesült Államok követeléseinek, az rontana Nagy-Britannia az EU-val történő kereskedelemmel kapcsolatos kilátásain

– teszik hozzá. A „Brexit-reset” tárgyalások keretében ugyanis az EU szabályaihoz igazodnának az élelmiszerbiztonság és az emissziók területén. A lap egyik forrása úgy fogalmazott, mivel az EU-val kötött megállapodások már a célegyenesben vannak, az USA változtatási kérelmeinek már nehezebb eleget tenni.

Ezek a kérelmek már túlmennek az EPD eredeti keretein, abban a dokumentumban egy ígéret szerepelt arra, hogy a vámokon kívül más kereskedelmi akadályokat is lebontanának. Megállapodtak abban, hogy egymás tanúsító szervezeteit nem kezelik hátrányosabban, mint sajátjukat. Hozzáteszik, az amerikai tárgyalók most viszont azt szeretnék elérni, hogy a brit fél több különböző amerikai akkreditációs szervezetet is elismerjen, és ez ahhoz vezetne, hogy azoknak jogosultságuk lenne az egyesült királyságbeli tanúsítási, tesztelési és ellenőrző szervezeteket jóváhagyni.

Ez különféle, az EU és az Egyesült Királyság között tervezett megállapodásokat is veszélybe sodorhatna,

mivel az Egyesült Királyság nemzeti akkreditációs szerve nem lehetne így tagja az európai akkreditációs szervek testületének.

A Politico cikke emlékeztet, hogy az Egyesült Államokban az akkreditációt piaci alapon működő, egymással versengő szervezetek végzik, szemben az Egyesült Királyság modelljével, ahol egyetlen non-profit szervezet felügyeli a tanúsítást és a termékek tesztelését. Hogyha elfogadnák az USA akkreditációs szerveit, akkor „olyan vadnyugati piac jönne létre, ahol semmiben sem lehet bízni” – kommentálta Peter Holmes szabványügyi szakértő az ügyet.

Az Egyesült Királyság kormányzata többször is visszautasította, hogy változások lehetnének a brit standardokban, így az amerikai, klórral tisztított csirkehús és a hormonokkal kezelt marhahús sem jöhetne be az országba – olvasható a cikkben. Chris Bryant kereskedelmi miniszter egy interjúban úgy fogalmazott, nem fognak az élelmiszerbiztonság terén kompromisszumokat kötni.