Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel
Az orosz Kalasnyikov cég KUB-2-2E cirkáló lőszere.
Nyitókép: Kalashnikov

Brutális öngyilkos robotot villantottak az oroszok

Abu Dzabiban ezen a héten megnyílt a hadiipari kiállítás, ott mutatták be az oroszok a legújabb fejlesztésüket.

Az UMEX 26 bemutató egyik szenzációja az orosz hadipar legújabb terméke, a KUB-2-2E cirkáló lőszer. A Kalasnyikov konszern mérnökei olyan könnyen szállítható és gyorsan bevethető drónt hoztak létre, amelynek vezérlését nagyon nehéz zavarni. Egyrészt előre beprogramozott koordináták alapján találja meg a célterületét, vagy a saját, elektro-optikai irányító rendszerét használva kutatja fel az ellenséget.

Az új robot kialakításakor szakítottak a hasonló drónoknál általánosan alkalmazott csupaszárny elrendezéssel, mert az túlságosan terjedelmes, ezért körülményes a tárolása és szállítása. Ehelyett olyan megoldást választottak amelynél a szárnyak, valamint a vezérsíkok behajthatók és csak az indítás előtt kell szétnyitni azokat. Az mindössze 14,5 kilós eszközt és az ugyancsak kis súlyú kilövőállványt akár hátizsákban is hordozhatja a mindössze három fős személyzet.

A katonák a kijelölt terepszakaszt elérve néhány perc alatt harckésszé tudják tenni a robotot és miután kiválasztották, hogy GPS támogatású, vagy anélkül vezérléssel akarják reptetni, már indíthatják is a drónt. A KUB-2-2E összesen 25 percig tud a levegőben maradni, és 140-150 km/h-s sebességgel nagyjából 40 kilométernyire lévő célokat támadhat. Ehhez egy 4,6 kilogramm súlyú termobárikus robbanófejet kapott, ami főleg a fedezékekben, vagy bunkerekben meghúzódó ellenséges katonákkal szemben hatásos.

A célterület felett cirkálva a robot kamerája videót készít, ami alapján a kezelők eldönthetik, hogy mit akarnak elpusztítani. Mivel elég ha csak a frontvonalaktól több tíz kilométerre indítják, a katonák viszonylagos biztonságban lehetnek. Ők viszont a robot által közvetített képek segítségével csapást mérhetnek az ellenség drón-egységeire.

Az Army Recognition rendkívül figyelemre méltónak tartja, hogy az Ukrajnával háborúzó Oroszország egy tekintélyes nemzetközi kiállításon mutatta be a legújabb fejlesztését. A portál szerint az oroszok ezzel egyrészt azt akarták bizonyítani, hogy a háború ellenére a fegyvergyártásuk akár még exportálni is képes. Másrészt jelezni akarták, hogy ők is helyet kérnek maguknak az egyre zsúfoltabb nemzetközi drónpiacon. A pozíciójukat pedig azzal próbálják erősíteni, hogy már harcban kipróbált eszközöket kínálnak. Persze azt nem tudni, hogy az orosz hadiipar valóban képes-e annyi drónt gyártani, hogy a saját, háborúzó egységeik ellátásán túl azokból még eladásra is jusson.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×