Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
335.24
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
A spanyol polgárõrség videófelvételérõl készült fotón nyomozók bizonyítékot gyûjtenek a vonatszerencsétlenség helyszínén, a dél-spanyolországi Córdobában 2026. január 19-én. Egy nappal korábban két nagysebességû vonat összeütközött és kisiklott Córdoba közelében. A szerencsétlenségben legkevesebb 39 ember életét vesztette.
Nyitókép: MTI/EPA-EFE/Spanyol polgárõrség

Háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el Spanyolországban a vasúti szerencsétlenség miatt

Spanyolországban háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el hétfőn a dél-spanyolországi Córdoba közelében bekövetkezett halálos vasúti szerencsétlenség miatt, amelyben a nem végleges hivatalos adatok szerint legkevesebb 39 ember vesztette életét.

Pedro Sánchez miniszterelnök a tragédia helyszínére utazva jelentette be, hogy a gyászidőszak csütörtök éjfélig tart, amely alatt minden középületen félárbocra eresztik a nemzeti lobogókat.

"A spanyol társadalom, mint mindenki más, azt kérdezi magától, hogy mi történt, hogyan történt, hogyan történhetett meg ez a tragédia. Meg vagyok győződve arról, hogy az idő és a szakértők munkája megadja nekünk a választ. (...) és akkor - ahogy annak lennie kell - teljes átláthatósággal és világossággal tudatni fogjuk azt a nyilvánossággal, minden polgárral" - fogalmazott.

A balesetben több mint 150-en sérültek meg, közül 43-an vannak még kórházban, 12 embert intenzív osztályon ápolnak.

Juan Manuel Moreno, Andalúzia tartományi kormányának elnöke a spanyol sajtónak arról beszélt, hogy az elhunytak azonosítása lassú és hosszú folyamat lesz, amelyhez a hatóságok már elkezdték begyűjteni a DNS-mintákat a hozzátartozóktól, miközben a tragédia helyszínén még mindig tartanak a mentési munkálatok, a holttestek kiemelése és a kiváltó okok szakmai vizsgálata.

"Még órákig tartó intenzív munka áll előttünk. Rajtunk, a kormányon múlik, hogy a legjobbat nyújtsuk azoknak a családoknak, akik elvesztették azt, ami a legértékesebb számukra, szeretteiket" - hangsúlyozta.

Délben országszerte néma főhajtással emlékeztek a szerencsétlenség áldozataira az országos és tartományi parlamentekben, önkormányzatoknál, pártoknál. A kormánytagok és a legtöbb párt vezetője lemondta nyilvános eseményeit, sajtótájékoztatóit.

A királyi pár kedden a tragédia helyszínére utazik, de a nap folyamán nyilatkozatban fejezte ki együttérzését az áldozatok és családjuk felé.

A katasztrófa vasárnap este nyolc óra előtt következett be, amikor az Iryo társaság Málagából Madridba tartó járatának utolsó kocsijai eddig ismeretlen okból kisiklottak a mellette futó, ellentétes irányú vágánypárra, amelyen az állami vasúttársaság (Renfe) Madridból Huelvába közlekedő szerelvénye érkezett. Az ütközés következtében a szemből jövő vonat első kocsijai is kisiklottak, és a töltés melletti négyméteres árokba zuhantak.

A két vonaton összesen 484-en utaztak, evakuálásuk órákig tartott a nehezen megközelíthető, kivilágítatlan vasúti szakaszon.

Álvaro Fernández Heredia, a Renfe elnöke a Cadena Ser rádióban kizárta, hogy a balesetet emberi mulasztás vagy sebességtúllépés okozta volna.

Mint mondta, az érintett, teljesen egyenes pályaszakaszon óránként 250 kilométeres sebességkorlátozás van érvényben. Az egyik vonat 205, a másik pedig 210 kilométer per órás sebességgel haladt. A rendszeradatok szerint 20 másodperc telt el az első vonat kisiklása és az ütközés között, ami túl rövid ahhoz, hogy aktiválódjon az automatikus fékrendszer - tette hozzá türelmet kérve, amíg a vizsgálóbizottság elvégzi a munkáját, valamint azt, hogy addig kerüljék a találgatásokat.

Óscar Puente közlekedési miniszter hajnalban tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az érintett pályaszakaszt tavaly májusban újították fel, az Iryo vonat kocsijai pedig újak voltak, 2022-ben gyártották őket.

Spanyolországban legutóbb 2022 májusában történt halálos vasúti baleset, akkor a mozdonyvezető meghalt és 86-an megsérültek Katalóniában. Az eddigi legsúlyosabb szerencsétlenség 2013 nyarán történt a galiciai Santiago de Compostela közelében, akkor 79 ember vesztette életét és 143-an sérültek meg.

Adamuz, 2026. január 19.
Oscar Puente spanyol közlekedési miniszter (b), Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök (k), Fernando Grande-Marlaska spanyol belügyminiszter (b2) és Maria Jesus Montero miniszterelnök-helyettes (j) látogatást tesz az elõzõ napi vonatszerencsétlenség helyszínén, a dél-spanyolországi Córdobában 2026. január 19-én. A balesetben két nagysebességû vonat összeütközött és kisiklott Córdoba közelében, a szerencsétlenségben legkevesebb 39 ember életét vesztette.
MTI/EPA/EFE/Jorge Zapata
Oscar Puente spanyol közlekedési miniszter (b), Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök (k), Fernando Grande-Marlaska spanyol belügyminiszter (b2) és Maria Jesus Montero miniszterelnök-helyettes (j) látogatást tesz az elõzõ napi vonatszerencsétlenség helyszínén, a dél-spanyolországi Córdobában 2026. január 19-én. A balesetben két nagysebességû vonat összeütközött és kisiklott Córdoba közelében, a szerencsétlenségben legkevesebb 39 ember életét vesztette. MTI/EPA/EFE/Jorge Zapata
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×