A teheráni kormány január 8-án megszüntette az internet szolgáltatásokat, nyilvánvalóan azért, hogy elfojtsa az ellenzéki megmozdulásokat és lehetetlenné tegye a tüntetőkkel szembeni erőszakról beszámolók külföldre jutását – írja a BBC. Abbas Araghchi iráni külügyminiszter szerint az internetet azért kapcsolták ki, mert így akarnak védekezni a külső erők által irányított „terrorista műveletek” ellen.

Az iráni vezetés nem közölte, mikor állítják vissza a szolgáltatásokat, de a legújabb értesülések szerint a hatóságok azt tervezik, hogy véglegesen korlátozzák az internetet. Január 15-én az IranWire hírportál arról számolt be, hogy Fatime Mohadzseran kormány szóvivő újságíróknak azt mondta: a nemzetközi internet-hozzáférés legalább március végéig, az iráni újévig nem lesz elérhető. A FilterWatch – az internetes szabadságjogok betartását ellenőrző szervezet – megfigyelői úgy vélik, a teheráni kormány sietve új rendszereket és szabályokat vezet be, hogy

az országot teljesen elszigetelje a világhálótól.

A BBC Persiannek nyilatkozó újságírók szintén azt mondták: ők is úgy értesültek, hogy az internet-hozzáférés nem fog egyhamar helyreállni. A brit média-cég emlékeztet rá, hogy az iráni vezetés már évek óta szigorú ellenőrzi az internetet és a legtöbb nyugati közösségi média alkalmazás, illetve hírportál – köztük a BBC is – elérhetetlen.

Ugyanakkor sokan virtuális magánhálózatok (VPN) segítségével mégis hozzáférnek olyan népszerű alkalmazásokhoz, mint az Instagram.

Egy másik netes szabadságjogi szervezet, az Access Now pedig arra figyelmeztet: a perzsa állam vezetői most is az internet korlátozásával próbálják elrejteni a tüntetőkkel szembeni brutális fellépéseket. Ez történt a 2019 novemberi és 2022 szeptemberi országos megmozdulások, valamint 2025 júniusában, az iráni-izraeli konfliktus idején is.

A jelenlegi leállás azonban minden korábbi leállásnál hosszabb ideig tart – írja a BBC.

Londoni vélemény szerint máris vannak jelentések arról, hogy az internetleállás súlyosan befolyásolja az irániak megélhetését, különösen az e-kereskedelmet.

A Human Rights Activists News Agency (HRANA), emberjogi szervezet úgy tudja: január 18-ig több mint 3300 tüntető erőszakos halálát lehet bizonyítani, míg további 4380 eset vizsgálata még tart. Ugyanakkor a letartóztatások száma 187 városban elérte a 24 266-ot. A valós számú halálesetek és letartóztatások száma valószínűleg lényegesen magasabb, de a hozzáférés hiánya miatt a számokat nem lehet függetlenül ellenőrizni – tette hozzá a BBC.

Címképünkön orvlövészek tüzelnek egy megmozdulás résztvevőire