Alexander Dobrind villámlátogatást tett az izraeli fővárosban, ahol az Indiába látogató Friedrich Merz kancellárt helyettesítette. A hétfői híradások szerint Netanjahu „tréfásan” utalt is erre, tárgyalópartnerét új pozícióval ruházva fel. Mindez azonban semmit nem von le a biztonsági paktum jelentőségéből, ami – mint a tudósításokból kitűnt – a jelenlegi nemzetközi helyzetben Németország számára legalább annyira fontos, mint Izraelnek.

A Die Welt és az ARD közszolgálati médium tudósítása szerint erre maga a belügyminiszter utalt, aki felhívta a figyelmet Németország fenyegetettségére. Az egyezmény egyik fő célja országa fokozott védelme – hangsúlyozta Dobrindt, külön is kiemelve az egyezmény kiberbűnözésre vonatkozó fejezetét.

A miniszter szerint a kiberbűnözés elleni fellépés mellett a mesterséges intelligencia, valamint a drónvédelem területén való szorosabb együttműködésre kívánnak összpontosítani – tájékoztatott a néhány órára kormányfővé „avanzsált” miniszter.

„Németország szándékában áll Izrael tapasztalatainak és technológiájának felhasználása ezeken területeken” – fogalmazott Dobrindt, aki szerint egyre nagyobb a veszélye annak, hogy infrastrukturális létesítményeket ér támadás.

Vendégéhez hasonlóan Benjamin Netanjahu szintén úgy értékelte, hogy a kibertámadások az egyik legnagyobb fenyegetést jelentik a biztonságra. A közös kibervédelemem mellett Németország és Izrael közötti átfogó biztonsági partnerség a terrorizmus elleni küzdelemre is összpontosít – hangsúlyozta a kormányfő.

„Irán és szövetségesei – a Hezbollah, a Hamász és a húszik – nemcsak Izraelt, hanem a regionális stabilitást és a nemzetközi biztonságot is fenyegetik” – idézték a német beszámolók a miniszterelnököt.

Az aláírt nyilatkozat hangsúlyozza Németország szilárd elkötelezettségét Izrael állam biztonsága mellett

– értékelt Benjamin Netanjahu.

Ez az elkötelezettség az elmúlt hónapokban némelyest csorbult egy ideiglenes német döntés nyomán. A Merz-kormány ugyanis elítélte a Gázai övezet elleni nyári izrareli offenzívát és úgy döntött, hogy átmenetileg felfüggeszti Izrael számára azoknak a fegyvereknek a szállítását, amelyet az övezetben bevethet. Berlin ugyanakkor nem csatlakozott azokhoz az államokhoz, amelyek Franciaországgal az élen sorra ismerték el az önálló palesztin államot. Ennek ellenére az izraeli kormányfő akkor azzal vádolta a német kormányt, hogy döntésével a Hamász palesztin terrorszervezetet jutalmazta.

Szeptember végén az amerikai elnök béketerve közvetve új helyzetet teremtett, amit a német vezetők üdvözöltek. Ebből kiindulva a kormány novemberben az Izraelnek történő fegyverexport korlátozásának feloldása mellett döntött. Ezt a közel-keleti helyzet „stabilizálódásával”, az Izrael és a Hamász között október 10-én érvénybe lépett tűzszünettel indokolta.