Infostart.hu
eur:
390.65
usd:
340.38
bux:
121531.78
2026. március 16. hétfő Henrietta
Grönlandi zászló a koppenhágai Tivoliban álló H. C. Andersen-kastélyon 2026. január 8-án. A zászlót a létesítmény vezetõnõje tûzette ki válaszul arra, hogy Donald Trump amerikai elnök december 23-án közölte: az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági okokból szüksége van Grönlandra.
Nyitókép: Ida Marie Odgaard

A németek beszóltak Grönland miatt az amerikaiaknak

Grönland jövőjét Grönlandnak és Dániának kell eldöntenie, az Egyesült Államoknak tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot és a területi szuverenitást - jelentette ki Lars Klingbeil német alkancellár és pénzügyminiszter vasárnap, mielőtt Washingtonba utazott.

"Grönland jövőjéről kizárólag Dánia és Grönland dönthet" - mondta Kingbeil, aki egyben a német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke is.

A nemzetközi jog alapelvei, mint például a területi szuverenitás és egység tiszteletben tartása, mindenkire vonatkoznak, "beleértve az Egyesült Államokat is" - hangsúlyozta.

"A NATO szövetségeseiként együtt növeljük a biztonságot az Északi-sarkvidéken, nem pedig egymással szemben"

- tette hozzá.

Grönland, amelynek lakossága kevesebb mint 57 ezer fő, és területének mintegy négyötöde jéggel borított, nagyrészt autonóm, de hivatalosan a NATO-tag Dán Királyság része.

Az Egyesült Államok több ország pénzügyminiszterét meghívta Washingtonba, hogy megvitassák a kiemelten fontos nyersanyagokhoz való hozzáférést.

Klingbeil már korábban jelezte, hogy a tárgyalások során szóba kerülnek az Egyesült Államok grönlandi törekvései is.

Donald Trump amerikai elnök a Grönland fölötti ellenőrzés megszerzésének szükségességét indokolva többször hivatkozott a térség stratégiai jelentőségére és az orosz és kínai hajók közelmúltbeli jelenlétére. Nem zárta ki emellett a katonai eszközöket és a gazdasági kényszer alkalmazását sem.

"Szeretnék egyezséget kötni, tudják, a könnyebb úton, de ha nem sikerül a könnyebb úton, akkor a nehezebb úton fogjuk megtenni" - hangoztatta pénteken újságíróknak.

Címlapról ajánljuk
Pásztor Szabolcs a Hormuzi-szoros lezárásáról: a kitermelés újraindítása nagyon költséges és időigényes lesz
aréna

Pásztor Szabolcs a Hormuzi-szoros lezárásáról: a kitermelés újraindítása nagyon költséges és időigényes lesz

A kőolajnak rendkívül integrált piaca van, ha bármi történik az egyik szeletében vagy valamelyik részpiacán, azt mindenki megérzi – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója. A szakértő beszélt arról is, hogy az olaj esetében összetettebb technológiai kérdések vannak, szemben például a gázzal, melyet adott esetben átmenetileg „el lehet fáklyázni”. Mint fogalmazott, a kőolaj kitermelését nem ilyen egyszerű leállítani, nagyon bonyolult az újraindítás is, sőt vannak olyan kutak, amelyeknél szinte lehetetlen mindez.

Elemzők március 15-ről: két nagy politikai tömböt láttunk, de nem az dönti el a választást, hol voltak többen

Ismét vita alakult ki a Fidesz és a Tisza Párt között annak kapcsán, hogy március 15-én a kormánypárti Békemeneten, vagy a Tisza által szervezett Nemzeti meneten vettek-e részt többen. A „számháború” jelentőségéről Pálfalvi Milánt, a Nézőpont Intézet elemzőjét és Horn Gábort, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökét kérdeztük az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.16. hétfő, 18:00
Nacsa Lőrinc
a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkára
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, Trump szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, Trump szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×