Infostart.hu
eur:
364.14
usd:
315.97
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
Grönlandi zászló a koppenhágai Tivoliban álló H. C. Andersen-kastélyon 2026. január 8-án. A zászlót a létesítmény vezetõnõje tûzette ki válaszul arra, hogy Donald Trump amerikai elnök december 23-án közölte: az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági okokból szüksége van Grönlandra.
Nyitókép: Ida Marie Odgaard

A németek beszóltak Grönland miatt az amerikaiaknak

Grönland jövőjét Grönlandnak és Dániának kell eldöntenie, az Egyesült Államoknak tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot és a területi szuverenitást - jelentette ki Lars Klingbeil német alkancellár és pénzügyminiszter vasárnap, mielőtt Washingtonba utazott.

"Grönland jövőjéről kizárólag Dánia és Grönland dönthet" - mondta Kingbeil, aki egyben a német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke is.

A nemzetközi jog alapelvei, mint például a területi szuverenitás és egység tiszteletben tartása, mindenkire vonatkoznak, "beleértve az Egyesült Államokat is" - hangsúlyozta.

"A NATO szövetségeseiként együtt növeljük a biztonságot az Északi-sarkvidéken, nem pedig egymással szemben"

- tette hozzá.

Grönland, amelynek lakossága kevesebb mint 57 ezer fő, és területének mintegy négyötöde jéggel borított, nagyrészt autonóm, de hivatalosan a NATO-tag Dán Királyság része.

Az Egyesült Államok több ország pénzügyminiszterét meghívta Washingtonba, hogy megvitassák a kiemelten fontos nyersanyagokhoz való hozzáférést.

Klingbeil már korábban jelezte, hogy a tárgyalások során szóba kerülnek az Egyesült Államok grönlandi törekvései is.

Donald Trump amerikai elnök a Grönland fölötti ellenőrzés megszerzésének szükségességét indokolva többször hivatkozott a térség stratégiai jelentőségére és az orosz és kínai hajók közelmúltbeli jelenlétére. Nem zárta ki emellett a katonai eszközöket és a gazdasági kényszer alkalmazását sem.

"Szeretnék egyezséget kötni, tudják, a könnyebb úton, de ha nem sikerül a könnyebb úton, akkor a nehezebb úton fogjuk megtenni" - hangoztatta pénteken újságíróknak.

Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati tájékoztató jön Paksról csütörtökön, Magyar Péter külön is üzent a helikopterezésről

Csütörtökön 15 órakor tartják a kormány tájékoztatóját a szerdai paksi kihelyezett kormányülés után. Részletes tájékoztatást adnak a dunai fenékküszöb megépítéséről és a két bárka esetleges elsüllyesztéséről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×