Infostart.hu
eur:
390.28
usd:
340.12
bux:
120750.99
2026. március 16. hétfő Henrietta
Grönlandi zászló a koppenhágai Tivoliban álló H. C. Andersen-kastélyon 2026. január 8-án. A zászlót a létesítmény vezetõnõje tûzette ki válaszul arra, hogy Donald Trump amerikai elnök december 23-án közölte: az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági okokból szüksége van Grönlandra.
Nyitókép: Ida Marie Odgaard

A németek beszóltak Grönland miatt az amerikaiaknak

Grönland jövőjét Grönlandnak és Dániának kell eldöntenie, az Egyesült Államoknak tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot és a területi szuverenitást - jelentette ki Lars Klingbeil német alkancellár és pénzügyminiszter vasárnap, mielőtt Washingtonba utazott.

"Grönland jövőjéről kizárólag Dánia és Grönland dönthet" - mondta Kingbeil, aki egyben a német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke is.

A nemzetközi jog alapelvei, mint például a területi szuverenitás és egység tiszteletben tartása, mindenkire vonatkoznak, "beleértve az Egyesült Államokat is" - hangsúlyozta.

"A NATO szövetségeseiként együtt növeljük a biztonságot az Északi-sarkvidéken, nem pedig egymással szemben"

- tette hozzá.

Grönland, amelynek lakossága kevesebb mint 57 ezer fő, és területének mintegy négyötöde jéggel borított, nagyrészt autonóm, de hivatalosan a NATO-tag Dán Királyság része.

Az Egyesült Államok több ország pénzügyminiszterét meghívta Washingtonba, hogy megvitassák a kiemelten fontos nyersanyagokhoz való hozzáférést.

Klingbeil már korábban jelezte, hogy a tárgyalások során szóba kerülnek az Egyesült Államok grönlandi törekvései is.

Donald Trump amerikai elnök a Grönland fölötti ellenőrzés megszerzésének szükségességét indokolva többször hivatkozott a térség stratégiai jelentőségére és az orosz és kínai hajók közelmúltbeli jelenlétére. Nem zárta ki emellett a katonai eszközöket és a gazdasági kényszer alkalmazását sem.

"Szeretnék egyezséget kötni, tudják, a könnyebb úton, de ha nem sikerül a könnyebb úton, akkor a nehezebb úton fogjuk megtenni" - hangoztatta pénteken újságíróknak.

Címlapról ajánljuk
Elemzők március 15-ről: két nagy politikai tömböt láttunk, de nem az dönti el a választást, hol voltak többen

Elemzők március 15-ről: két nagy politikai tömböt láttunk, de nem az dönti el a választást, hol voltak többen

Ismét vita alakult ki a Fidesz és a Tisza Párt között annak kapcsán, hogy március 15-én a kormánypárti Békemeneten, vagy a Tisza által szervezett Nemzeti meneten vettek-e részt többen. A „számháború” jelentőségéről Pálfalvi Milánt, a Nézőpont Intézet elemzőjét és Horn Gábort, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökét kérdeztük az InfoRádióban.

Az olajon túl: 10 árucikk, amely eltűnhet a piacról, ha teljesen leáll a Hormuzi-szoros

A Hormuzi-szoros neve általában az olajválságok idején kerül a címlapokra. Pedig ezen a keskeny tengeri folyosón nemcsak energia, hanem a világgazdaság számos más kulcsfontosságú árucikke is áthalad. Ha a szoros lezárul, az autóipartól a mezőgazdaságig egész iparágak kerülhetnek alapanyaghiányba. A történet tehát jóval több, mint egy olajpiaci dráma.
inforadio
ARÉNA
2026.03.16. hétfő, 18:00
Nacsa Lőrinc
a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×