Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
319.31
bux:
151675.83
2026. szeptember 23. szerda Tekla
Russia Moscow Red square may 14/2014  a man in silhouette wearing a hat walking in square at twilight.
Nyitókép: Grant Faint/Getty Images

Több száz német vállalat a szigorodó szankciók ellenére is üzletelni akar Oroszországban

Több száz német vállalat továbbra is folytatni akarja üzleti tevékenységét Oroszországban a nyugati országok egyre szigorúbb szankciói ellenére, amelyeket Moszkva Ukrajna elleni háborúja miatt léptek életbe - derült ki egy csütörtökön közzétett felmérésből.

"A német vállalatok mindössze 4 százaléka tervezi a piac elhagyását" - mondta Matthias Schepp, a német-orosz kereskedelmi kamara elnöke, az oroszországi üzleti klímát vizsgáló friss felmérésre utalva, amelyet mintegy 260 vállalkozás megkérdezésével végeztek el. Szavai szerint sokan attól tartanak, hogy jelentős pénzt veszítenek, ha kivonulnak. "Az, aki még mindig Oroszországban van a négyévnyi vérontás és a szankciók után, ki akar tartani" - szögezte le Schepp. Hozzátette, hogy ezek a német vállalkozások továbbra is nagyra értékelik az orosz piac jelentőségét.

Becslések szerint jelenleg körülbelül kétezer német vállalat működik Oroszországban. A kamara elnöke szerint a német vagyon Oroszországban több mint 100 milliárd euróra tehető. "Ezt a vagyont még az is növeli, hogy az orosz törvények lehetetlenné teszik a profit nagy részének kivételét" - jegyezte meg a kamara elnöke.

A felmérésben részt vevők ugyanakkor úgy vélekedtek, hogy az üzleti klíma Oroszországban, valamint a német vállalatok ottani várakozásai egyértelműen romlottak. A vállalatok több mint fele az orosz gazdaság zsugorodására számít 2026-ban. Továbbá úgy vélik, hogy újabb szankciószigorítás is fenyeget, ha az ukrajnai háború nem ér véget.

A felmérés szerint a német vállalatok több mint fele úgy látja, hogy a büntetőintézkedések "erős vagy nagyon erős károkat" okoznak az orosz gazdaságnak, szemben a Kreml álláspontjával. Az Oroszországban működő német vállalatok 49 százaléka ugyanakkor úgy gondolja, hogy a szankciók Németországnak jobban ártanak, mint Oroszországnak" - magyarázta Schepp.

Véleménye szerint a német és az európai politikusok alábecsülik az orosz gazdaság szankciókkal szembeni ellenállóképességét. "Az információhiány téves számításokhoz vezet az oroszországi valódi helyzettel kapcsolatban, és ez a háború és a béke kérdésében is így van. A vágyvezérelt gondolkodás és a valóság tagadása rendszeresen ahhoz vezet, hogy alábecsülik az orosz lakosság kitartását" - vélekedett a kamara elnöke.

A felmérés szerint elsősorban az informatika és a távközlés, a gyógyszeripar és az egészségügy, valamint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén várnak növekedést a német vállalkozók.

Címlapról ajánljuk
Az EU lezárja a vitát Magyarországgal, indulhat 4,2 milliárd euró

Az EU lezárja a vitát Magyarországgal, indulhat 4,2 milliárd euró

Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországgal szemben 2022-ben, a jogállamisági feltételességi eljárás keretében elrendelt intézkedéseket, ezzel 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás válhat ismét elérhetővé Magyarország számára, valamint helyreállhat az érintett magyar egyetemek hozzáférése az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz – közölte a brüsszeli testület szerdán.

„Sikerült már kinyitni az aktákat?” – Magyar Péter élesen válaszolt az ügyészségnek

„Amikor maffiózókat védelmeztek, nem vagytok ilyen önérzetesek” – reagált Magyar Péter miniszterelnök a Legfőbb Ügyészség kedden késő este kiadott közleményére.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emeritus professzora
Fordulat a plusz EU-pénzeknél: kevesebb támogatás érkezett Magyarországra, mégis javult a helyzetünk

Fordulat a plusz EU-pénzeknél: kevesebb támogatás érkezett Magyarországra, mégis javult a helyzetünk

A 2023-as mélypontról két év alatt ismét egy százalék fölé emelkedett Magyarország részesedése a közvetlenül Brüsszelből elnyert uniós forrásokból, első ránézésre tehát határozott fordulat látszik. Az összkép azonban ennél jóval árnyaltabb: miközben a magyar részesedés valóban látványosan javult, az ország által elnyert összeg euróban tovább csökkent, a 2021–2025 közötti ötéves teljesítmény pedig még mindig kevesebb mint fele annak, amit pusztán Magyarország uniós népességi súlya indokolna. A programok között ráadásul szélsőséges eltérések rajzolódnak ki: az Erasmus+ tartós magyar sikertörténet (volt a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat kísérő vitákig), a LIFE és az Innovation Fund 2025-ben nagyot javított, miközben a kutatási zászlóshajónak számító Horizon Europe-ban tovább nőtt a magyar lemaradás – derül ki az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda Nonprofit Kft-t (MFOI) által összesített adatokból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×