Mint írják, a két napos konferencia résztvevői őszinte, cenzúrázatlan vitát folytatnak Európa jövőjéről, olyan nemzetközi közhangulatban, ahol az állampolgárok megelégelték a brüsszeli elit által diktált ideológiai iránymutatást, és a lehetőségét is elutasítják annak, hogy elveszíthetik saját nemzeti kultúrájukat és nemzeti szuverenitásukat. A meghívottak között EP-képviselők, a legjelentősebb európai thinktankek vezetői, valamint elismert kutatók is szerepelnek.

A konferenciát Jacob Reynolds, az MCC Brussels vezetője nyitotta meg, aki szerint „Európa valódi lelke maga a lélek keresése”. Az esemény Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatójának köszöntőjével folytatódott, aki szerint a fiatalok sikeréhez a szakmai kiválóság mellett egyaránt szükséges a kulturális identitás, a nemzeti önazonosság, valamint a közösség iránti felelősség. Kiemelte, hogy az MCC-ben a hangsúly a kritikus gondolkodás fejlesztésén van. „Mi nem azt tanítjuk a diákjainknak, hogy mit gondoljanak, hanem azt, hogyan gondolkodjanak kritikusan és önállóan. Ennek szellemében nálunk, az MCC-ben a cancel culture helyett az érvek kultúrája uralkodik: olyan patriótákat nevelünk, akik széles látókörrel rendelkeznek, értik a világ folyamatait, és van bátorságuk kiállni a saját véleményük mellett.”

A nap folyamán panelbeszélgetéseken vitatták meg Európa jövőjét. A felszólalók gondolatai egy közös irányba mutattak:

Európának vissza kell találnia gyökereihez és meg kell védenie alapvető értékeit.

Monika Gabriela Bartoszewicz, a norvégiai UiT Egyetem biztonságpolitikai szakértője szerint „a kultúra a nép lelke, amely a világ számára is láthatóvá válik”, ezzel is hangsúlyozva a kulturális identitás megőrzésének fontosságát. Ezt a gondolatot erősítette Francesco Giubilei, a Tatarella Alapítvány elnöke, aki egy elterjedt tévhitre hívta fel a figyelmet: „A legnagyobb álhír az, hogy mi Európa-ellenesek lennénk”. A vita filozófiai mélységét Andrej Lokar szlovén esszéista adta meg, aki szerint „az ember a valósághoz tartozik, és nem fordítva”.

Virginie Joron francia európai parlamenti képviselő Brüsszel centralizációs törekvéseire figyelmeztetett, kijelentve, hogy „Brüsszel víziója egyetlen állam és állampolgárság létrehozása”. Ezen gondolat mentén Jerzy Kwaśniewski, az Ordo Iuris Intézet elnöke a nemzeti szuverenitás visszaszerzésének fontosságát emelte ki: „Eljött a mi pillanatunk, hogy beszéljünk az emberekkel, és visszavegyük az irányítást nemzeti szintre”.

Mick Hume, a The European Conservative szerkesztője egy alapvető kérdést tett fel: „Képes-e Európa még megfogalmazni, hogy mit akar megvédeni?” Werner Patzelt, az MCC Brussels vendégprofesszora szerint a megoldás az, hogy „Európának arra kellene összpontosítania, hogy a saját feltételei szerint váljon újra naggyá.” Végül Pedro Frazão, a portugál Chega párt alelnöke gazdasági szempontból fogalmazta meg a kritikát: „Ha Európa nem épít ipart, múzeummá fog válni.”

A konferencia első napjának egyértelmű üzenete, hogy Európa-szerte egyre erősebb az igény egy olyan alternatívára, amely a nemzeti szuverenitáson, a kulturális örökségen és a józan észen alapul – zárul a sajtóközlemény.