A rendkívül fertőző madárinfluenza az elmúlt években világszerte több százmillió szárnyas leöléséhez vezetett, ez ellátási zavarokat okozott és felhajtotta az árakat, viszont az emberi fertőzések továbbra is ritkák. Marie-Anne Rameix-Welti, a párizsi Pasteur Intézet légúti fertőzésekkel foglalkozó központjának orvosigazgatója a Portfolio cikke szerint Reutersnek azt mondta:

attól tartanak, hogy a vírus alkalmazkodik az emlősökhöz, különösen az emberekhez, és képessé válik az emberről emberre terjedésre. Ez pedig pandémiát idézhet elő.

A Pasteur Intézet a Covid–19-járvány elején az elsők között fejlesztett és osztott meg kimutatási teszteket Európában, a protokollokat az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) és világszerte laboratóriumokkal is közreadva.

Rameix-Welti szerint

az emberek rendelkeznek ellenanyagokkal a szezonális H1 és H3 influenzatörzsek ellen, ám a H5-tel szemben, ami szárnyasokat fertőz, nem. Hasonló volt a helyzet a Covid–19 elején is.

Hozzátette: míg a Covid–19 főként a sérülékeny csoportokat sújtja, az influenzavírusok egészséges embereket, köztük gyerekeket is megölhetnek. Úgy véli, egy madárinfluenza-pandémia vélhetően meglehetősen súlyos lenne, akár a Covid-járványnál is súlyosabb.

Korábban számos emberi H5-fertőzést regisztráltak, ideértve a jelenleg az Egyesült Államokban a baromfiállományok és tejelő tehenek körében keringő H5N1-et is. Ezek többnyire fertőzött állatokkal való szoros érintkezéshez köthetők.

Ebben a hónapban Washington államban jelentették az első emberi H5N5-esetet, az érintett, aki alapbetegségekkel küzdött, múlt héten elhunyt.

A WHO legutóbbi, a madárinfluenzáról szóló jelentése szerint 2003 és 2025 között közel ezer emberi megbetegedést jegyeztek fel – főként Egyiptomban, Indonéziában és Vietnámban –, amelyek 48 százaléka halálos kimenetelű volt.

A világszintű emberi pandémia kockázata ugyanakkor továbbra is alacsony.