Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Lakóház romjai alatt rekedt áldozatokat keresnek tûzoltók és mentõk a nyugat-ukrajnai Ternopilban 2025. november 20-án, egy elõzõ napi orosz rakéta- és dróntámadás után. Ukrán források szerint 25 ember, köztük három ember életét vesztette, 73 megsebesült, több mint húsz személyt eltûntként tartanak nyilván.
Nyitókép: MTI/EPA/Makszim Maruszenko

Bendarzsevszkij Anton: ebbe a jelenlegi ukrán vezetés egyszerűen nem mehet bele

Ha a mostani béketervre Kijevnek fix csomagként kell rábólintania, akkor nemet fog mondani, de van olyan megoldás, amellyel el lehet jutni az elfogadásig – erről beszélt az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

Kijevben tárgyalnak amerikai katonai vezetők Washington 28 pontos béketervéről. Sajtóhírek szerint Donbasz teljes területe orosz kézre kerülne egy bérleti díj ellenében, az ukrán hadsereg méretét pedig a felére csökkentenék, és megtiltanák, hogy Ukrajna belépjen a NATO-ba. Mindezzel kapcsolatban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója az InfoRádióban elmondta: eddig egyetlen egy magas rangú döntéshozó vezető sem erősített meg hivatalosan egyetlen pontot sem. Annyit tudni, hogy valóban létezik a béketerv, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij megerősítette, hogy amerikai katonai vezetéssel többek között erről a tervről is beszélgettek. Amerikai oldalról is volt egyfajta megerősítés, hogy dolgoztak egy ilyen terven, és ez napirenden van, de egyetlen kiszivárgott részletről sincs hivatalos információ. A tervet állítólag Steve Witkoff amerikai és Kirill Dimitriev orosz különmegbízott dolgozta ki, Ukrajnát most vonják bele még intenzívebben a tárgyalásokba.

„Ha a kiszivárgott részeket igaznak vesszük, akkor az kijelenthető, hogy ebben a formában a béketerv nem elfogadható Ukrajna számára. Az a kérdés, hogy ez egy csomagajánlat, így egyben kellene elfogadnia Ukrajnának, vagy ez egy alkualap, és bizonyos elemekről még lehet tárgyalni, netán kihagyhatóak. Mert ha egy csomag, akkor nehezen tudom elképzelni, hogy jelen helyzetben az ukrán vezetés belemenjen egy ilyen terv elfogadásába, mert olyan engedmények és feltételek vannak benne Ukrajna számára, például a biztonsági garanciákat illetően, amelyek nem elfogadhatóak. Sok tekintetben ez egyfajta orosz maximalista ultimátum, és ebbe a jelenlegi vezetés egyszerűen nem mehet bele” – fogalmazott.

Hozzátette azonban, hogy

bár a terv tartalma erősen tükrözi az orosz ultimátumokat, azokat bizonyos módon feloldják ebben a tervezetben az amerikaiak, vagyis olyan, mintha az amerikaiak megpróbálták volna valahogy csökkenteni az orosz követelések élét.

Ukrajna követelte, hogy Oroszország fizessen jóvátételi pénzeket Ukrajnának a megtámadása miatt Oroszország ezt nem akarta megtenni. Most hivatalosan nincsenek benne jóvátételi pénzek, de benne van egy olyan formula, hogy a Donbaszért Oroszország egyfajta bérleti díjat fizet. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerint ez gyakorlatilag a jóvátételi forrás, csak „máshogy brandelték”. Volt az az orosz követelés, hogy az ukrán haderő létszámát a felére csökkentsék, és 400 ezer főben maximalizálják. A békeidő egyébként is egy ekkora hadsereget követelne meg, Ukrajna a háború előtt nagyjából 400-450 ezer fős hadsereggel rendelkezett – emlékeztetett, megjegyezve, hogy az orosz követelés korábban 80 ezer fő volt, régebben ekkorára akarták csökkenteni az ukrán haderő méretét.

Nagy a nyomás Ukrajnán, az ország európai támogatása pontosan ezért csökkent – mondta Bendarzsevszkij Anton. Kijev most sokkal nehezebben számíthat a német vagy francia szövetségesekre, mert közben a belpolitikai téren destabilizálódott a kormány. Ha a béketerv egy fix ajánlat, akkor ebbe Ukrajna nem mehet bele, még attól függetlenül sem, hogy csökkent a mozgástere.

„De ha napirenden van, hogy egy alkuval lehet módosítani a feltételeken, akkor az amerikai nyomás folytatódni fog annak érdekében, hogy fogadják el bizonyos formában, és akkor akár még elfogadhatóvá is válik, hiszen végeredményben azt lehet mondani a tárgyalások után, hogy mi kiharcoltuk, hogy végül ne kerüljön bele a végső megegyezésbe az orosz nyelv kötelezővé tétele, vagy az orosz ortodox egyház engedélyezése Ukrajnában. Sajnos Donbaszt végső soron át kellett adnunk az oroszoknak, de ez volt a kisebbik rossz” – összegzett az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

(A nyitóképen: Lakóház romjai alatt rekedt áldozatokat keresnek tûzoltók és mentõk a nyugat-ukrajnai Ternopilban 2025. november 20-án, egy elõzõ napi orosz rakéta- és dróntámadás után. Ukrán források szerint 25 ember, köztük három ember életét vesztette, 73 megsebesült, több mint húsz személyt eltûntként tartanak nyilván.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×