Stílszerűen három fő témát járt körül a V3 regionális együttműködés a cseh parlamenti választások után című kerekasztal-beszélgetés a Danube Institutban.

Egyfelől értékelték a cseh választások eredményeit a beszélgetésben részt vevő cseh, szlovák és magyar szakértőkkel, egyedi szempontok alapján megvizsgálták, hogy a választás eredménye milyen hatással lehet a kétoldalú kapcsolatokra, másfelől megvizsgálták azt, hogy járhat-e a V4-ek újjáéledésével a cseh parlamenti választás eredménye, vagy inkább egy hármas szövetség alakulhat ki szorosabb együttműködésben, de a V4 keretein kívül.

Mint Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója az InfoRádióban elmondta, erre is utal a V4 helyett V3 elnevezés; a nagy kérdés szerinte az, hogy a részben intézményesült visegrádi együttműködés tud-e új lendületet kapni azáltal, hogy Andrej Babis lesz Csehország miniszterelnöke, vagy megmarad ez az együttműködés hármas keretben.

A harmadik nagy téma az volt, hogy a V3 vagy V4 milyen szakpolitikai területeken tudnak előrehaladást elérni a következő években, ideértve

• az energiát,
• a zöldpolitikát,
• az agrárpolitikát vagy akár
• a külpolitikai érdekek összehangolását.

Abban egyetértettek a résztvevők, hogy egyes kiemelt szakpolitikai területeken értelemszerűen adódik az együttműködés, ilyen az agrárpolitika, ahol 2025 júliusában a románokkal és a bolgárokkal V4-ek közös nyilatkozatot adtak ki, de ilyen még az illegális migráció elleni fellépés ügye is, amely minden érintett ország számára nagyon fontos, nemkülönben a zöldpolitikai harmonizáció, az érdekek összehangolása.

Ami viszont a külpolitikai kérdéseket illeti, ott kétséges az egység, Lengyelország ugyanis Ukrajna „széleskörű és minden eszközt magába foglaló támogatásáról nem fog lemondani”, és az is kérdés, hogy a Csehország, Szlovákia, Magyarország trió mennyiben tudja összehangolni a külpolitikai törekvéseit, és egyáltalán mennyire cél az Ukrajnával kapcsolatos külpolitikai törekvések összefogása, Tárnok Balázs szerint ugyanis látszódnak „nagyon eltérő módszertanok”.

„Szlovákiában a parlamenti választási kampányban annak idején elhangzott, hogy egy lőszert sem küldenek Ukrajnának, és most mégis azt látjuk, hogy a privát szektorból vannak fegyverszállítások. Egyes szakértők szerint Csehországban is hasonló mintázatok lesznek megfigyelhetőek” – mutatott rá.

Ezzel együtt szerinte konklúziója volt a beszélgetésnek: nem biztos, hogy a külpolitikai koordináció cél kell, hogy legyen a három ország együttműködésének, és talán sokkal inkább pragmatikus alapokra, szakpolitikai alapokra kell helyezni a kapcsolatot.

De mi van a lengyelekkel?

Lengyelország szerepére külön kitért, szerinte nagy kérdés, hogy Lengyelország mennyiben fog részt venni a visegrádi együttműködésben a továbbiakban, voltak ugyanis jelek az elmúlt években, hogy kimaradt a visegrádi egyeztetésekből, eddig a csehekkel együtt, de ha államfői egyeztetésről lesz szó, ott már várható együttműködés, még ha például védelempolitikai vagy más szakpolitikai területeken nem is lesznek egyeztetések a közeli jövőben.

„Az is nagy kérdés, hogy Andrej Babis új cseh kormányfőként mit kezd majd a lengyelekkel, mit próbál majd annak érdekében tenni, hogy ne mérgesedjen el a viszony Csehország és Lengyelország között. Értelemszerűen az Ukrajnával kapcsolatos külpolitika csak egy téma a sok tematika közül, azonban 2022 februárja óta láthattuk, hogy ezen a területen tapasztalható nézeteltérések képesek befolyásolni a visegrádi együttműködésen belüli egyéb szakpolitikai koordinációt is. Ez valójában egyik félnek sem jó. Nem sikerült a politikai akadályokon áthaladni, ez a kérdés annyira mélyen van beágyazva a lengyel társadalom szövetébe, hogy a lengyel kormánynak is rendkívül óvatosnak kell lennie, amikor a visegrádi keretek között akár külpolitikai koordinációról, akár más szakpolitikai koordinációról beszélnek” – mutatott rá.

Belső cseh feszültség Ukrajna miatt

Az orosz-ukrán kérdés mentén most a cseh kormányalakításnál is tapasztalható némi disszonancia. Petr Pavel cseh elnök találkozott a kormányt alakító Andrej Babissal, és a sajtónak el is mondta, hogy ő hiányolja az új kormány konkrét álláspontját az Ukrajna elleni orosz agresszióval kapcsolatban, az nem is jelenik meg az elé tárt dokumentumban.

Ez a feszültség nyilvánosan látszik Tárnok Balázs szerint is üres ez a rubrika a cseh kormányprogramban, mindössze szóbeli nyilatkozatok voltak arról, hogy Andrej Babis elkötelezett az EU és a NATO iránt, ugyanakkor az is látszik, hogy a két koalíciós partner, a Motoristák és a Közvetlen Demokrácia Pártja sokkal radikálisabb álláspontot képvisel ezen a területen, tehát „Andrej Babisnak nem csak előre kell néznie ezen a területen, hogy milyen kommunikációt folytat, akár az európai partnerek, akár a visegrádi partnerek felé, hanem a háta mögé is, hogy közben ehhez mit szólnak a koalíciós partnerei”.

Szerinte végül az lesz Csehországban is, mint amit Szlovákiában láthattunk, hogy cseh állami támogatást közvetlenül nem kap Ukrajna, cseh vállalatok viszont talán meg fogják valósítani ezt a támogatást.

A szakértő ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a Peter Pavel államfő és Andrej Babis leendő kormányfő közti nézeteltérések nem csak erre a kérdésre terjednek ki.

„Petr Pavel szorgalmazta és azt kérte a leendő kormányfőtől, hogy az összeférhetetlenséggel kapcsolatos aggályokat a cseh nagy nyilvánosság számára átlátható módon számolja fel. Másrészt kérdés még, hogy a jelenleg zajló kormányalakítási tárgyalások eredményeként összeálló miniszteri javaslatokat, miniszteri listát, amelyet Babis az államfő elé terjeszt, az államfő el fogja-e fogadni, vagy lesz-e olyan miniszterjelölt, akivel kapcsolatban vétóval fog élni” – húzta alá Tárnok Balázs.