Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Közép-amerikai kivándorlók gyalogolnak a mexikói Córdobában 2018. november 5-én. Az amerikai-mexikói határ felé tartó, több ezer emberből, főként hondurasiakból és salvadoriakból álló migránsok első csoportja október 13-án indult útnak a hondurasi San Pedro Sula városából.
Nyitókép: MTI/AP/Marco Ugarte

Szakértő: a Trump-kormányzat kőkeményen betartatja a migrációs törvényeket

Balogh Máté, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója az InfoRádióban elmondta, a Biden-adminisztráció utolsó éve alatt még 2 millió feletti számú bevándorló érkezett az Egyesült Államokba, a 2024 szeptembertől 2025 szeptemberig terjedő pénzügyi évben már csak 238 ezer, tehát 84 százalékos csökkenést sikerült elérnie a Trump-adminisztrációnak.

2024-ben Donald Trump egyik legfontosabb kampányígérete az illegális bevándorlással szembeni határozott fellépés volt.

Balogh Máté, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója az InfoRádióban elmondta, egy év alatt 84 százalékos csökkenést sikerült elérnie a Trump-adminisztrációnak.

Eredményre elsősorban két összetevő vezetett:

  • az emberek „összefogdosása”,
  • a kerítés

A határzárhoz kapcsolódó jogi intézkedések is segítettek, sokkal kevesebben indulnak útnak Latin-Amerikából északi irányba, tekintettel arra, hogy az emberek tudják, nehezebb lesz bejutni, mint korábban, és hogy „az Egyesült Államokban már sokkal kevésbé hívogató környezet várja őket”.

Hogy ez a kép egy jogkövető államé-e, vagy egy olyané, amely bevásárlóközpontokban szedi össze a migránsokat, arról Balogh Máté azt mondta, a Trump-kritikus média mindenképpen igyekszik az utóbbi képet erősíteni.

„Az amerikai bevándorlási hatósággal szemben komoly kritikák is megfogalmazódtak, de mindenképpen fontos, hogy elsősorban a meglévő törvényeket tartják be. Nyilván ezt azért eléggé határozottan teszik”

– vázolta.

Az amerikai elnök nemrégiben az Egyesült Államokat dél felől fenyegető tengeri drogcsempészet ellen is háborút hirdetett, a partvédelmi erő legénységgel együtt semmisít meg a tengeren olyan hajókat, amikre azt mondják, hogy csempészhajók. A szakértő szerint az amerikai jogrendszerbe ez ha bele is fér, komoly viták övezik, mivel bárminemű eljárás vagy bírósági tárgyalás nélkül semmisítik meg ezeket a hajókat. A trumpi érvelés szerint ez „belefér”, a politikai ellenfelek pedig vitatják ezt, mindenesetre jogi eljárások tömegei várhatók a jelenség miatt.

Hogy milyen bíróság előtt lehet arról vitatkozni, hogy az egytől egyig legyilkolt személyek mindegyike drogcsempész volt-e, arról szerinte hírszerzési információk lehetnek perdöntők, de bármit bizonyítani igen nehéz lesz.

Azokkal az aggályokkal Balogh Máté egyetért, amelyek szerint

már korábbi háborúk esetén is kiderült, hogy úgy voltak igaztalanok hírszerzési információkból levont következtetések, hogy ezzel a hatóságok mindvégig tisztában voltak.

„Nem is kell olyan messzire visszamenni: az Irán elleni csapásokkal kapcsolatban is ellentmondó hírszerzési információk érkeztek, a Trump-kormányzat e téren ingoványos talajon áll” – jelentette ki Balogh Máté, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója az InfoRádióban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×