Miközben eltűnőben vannak az alacsonyabb, fapados repülőjegyárak, az európai nagyvárosokba ma már kevesebb időre utazunk. Kiss Róbert Richard utazási szakértő az InfoRádióban felidézte, hogy 2020 előtt még 3000-6000 forintos fapados repülőjegyárak is voltak Londonba, miközben ő 1995-ben 66 ezer forintért utazott ki az angol fővárosba. Úgy véli, mindennek a hátterében az volt, hogy a fapados légitársaságok forradalmasították a légiközlekedést, és olyan üzleti modellt hoztak létre, amely lehetővé tette azt, hogy olyan emberek is utazhassanak repülővel, akik korábban erről csak álmodoztak.
Ahogy teltek az évek, kialakult egy kör, amely folyamatosan az olcsó jegyeket, járatokat figyelte, és ebből a kínálatból választotta ki, hová akar utazni. A szakértő szerint a légitársaságok ezekkel a kedvezményes árakkal tulajdonképpen „kedvet csináltak az embereknek a repüléshez”. Volt egy időszak, amikor rendkívül olcsón lehetett repülőjegyhez jutni, de persze már akkor sem volt jellemző az, hogy egy járatra mindegyik hely ugyanakkora összegbe kerüljön, hiszen a légi vállalatoknak ki kellett gazdálkodniuk az üzemanyag árát.
Az InfoRádió Világszám című műsorának szerkesztő-műsorvezetője megjegyezte: sok esetben csak egyszerű marketingfogás volt a pár eurós jegyek ajánlása, mert ebből a jegytípusból valójában csak néhány létezett az adott járatra. Kitért arra is, hogy hiába kínáltak olcsón jegyeket a fapados légi cégek, ezen felül más szolgáltatásokért is kellett fizetni, például az elsőbbségi beszállásért vagy a poggyász feladásáért, ami azért növelte bőven a költségeket. Emlékeztetett, hogy egyebek mellett ezért is irányozná elő a jövőben az Európai Unió a légijáratok üzemeltetőinek, hogy egységesen mennyi csomagot engedhetnek fel a gépekre.
Most új tendencia tapasztalható: drágulnak a fapados repülőjegyárak. Kiss Róbert Richard szerint azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy rendkívül alacsony árszintről indult meg a jegyáremelés. Azt gondolja, a már említett,
leginkább marketingfogásból kínált néhány eurós (6-8 ezer forintos) jegyeknek búcsút inthetünk.
Hozzátette: a légitársaságoknak a koronavírus-járvány okozta válság kellős közepén valahogy ki kellett volna termelniük a kieső pénzeket, a veszteség azonban inkább csak gyarapodott, ezért néhány drasztikusabb lépés egy idő után elkerülhetetlenné vált.
Ugyanebben az időszakban az üzemanyagárak is kilőttek, miközben az elmúlt években egyre gyakrabban felmerül az ötlet egyes körökben, hogy környezetvédelmi adóval kellene sújtani a légiközlekedés bizonyos szereplőit. Magyarország és Dánia erre az útra lépett rá, bevezette ezt az adót, de más országok is erősen fontolgatják (hazánkban már kivezették ezt az extraprofitadóként indult plusz költséget). Ennek megvan a veszélye is, hiszen senki sem akarja, hogy kevesebb turista látogasson az országába, éppen ezért nem minden kormány mer ilyen lépést tenni. Az utazási szakértő összességében azt gondolja,
lehet felhajtóereje a szén-dioxid-kibocsátási kvótáknak, az egyéb környezetvédelmi előírások pedig eleve beárazódnak, ami a jegyekben is visszatükröződik.
Bár egyes légitársaságoknál akár két számjegyű drágulás is megfigyelhető, továbbra is szeretnek utazni a magyar emberek, igaz, a legtöbben már nem hosszabb időre látogatnak el Rómába, Isztambulba vagy éppen Londonba. A szakértő elmondta: korábban nagyon sokan kéthetes külföldi utazást foglaltak le, míg manapság már csak egy hétre vagy ritkábban tíz napra terveznek a magyar turisták. A városlátogatások pedig régebben általában 4-6 naposok voltak, most már csak 2-3 naposak. Egyre inkább jellemző, hogy sokan pénteken elutaznak repülővel külföldre, de vasárnap már haza is térnek. Ezek csak kisebb kiruccanások, kirándulások, de rövidebb kikapcsolódásnak tökéletes programok, élményekkel gazdagodnak mindazok, akik megengedhetik maguknak.
Kiss Róbert Richard szerint az emberek most már egységnyi idő alatt gyorsan akarnak eljutni minél több helyre, de nem időznek sokat egy-egy városban, mennek is tovább vagy haza. Azt tapasztalja, ebben az értelemben is felgyorsult a világ, most már kevésbé jellemző az, hogy a családok két héten át végig a tengerparton pihennek, és nem mennek máshova a nyaralás alatt. „Ma már ha elmegyünk valahova, akkor legalább négy Instagram-posztot ki akarunk tenni arról a szép helyről, és fel akarunk keresni olyan helyeket, amiket láttunk a közösségi médiában. A választásainkat nagyjából 55-60 százalékban a közösségi platformokon olvasottak, látottak határozzák meg” – fejtegette a szakértő.
Úgy véli, nem feltétlenül pénzügyi vagy takarékossági okokból rövidültek le a külföldi utazások, nyaralások, de megjegyezte, hogy azért a szálláshelyeken is egyértelműen drágulás figyelhető meg, egyes helyeken 15-20 százalékkal emelkedtek az árak a korábbiakhoz képest. Kiss Róbert Richard szerint az áremelések ellenére már a magyar középosztály is ki tudja fizetni a fapados légi cégek által kínált árakat, a turisták pedig most már inkább azt tartják szem előtt, hogy külföldre utazva minél kevesebb éjszakát ott töltve, minél kevesebb szállásköltséggel, de a lehető legtöbb látványosságot nézzék meg és minél több élménnyel gazdagodjanak néhány nap alatt.
