Bár számos ügyben megegyeztek az európai állam- és kormányfők a múlt csütörtöki, brüsszeli uniós csúcson, maradtak azért nyitott kérdések is. Ilyen például az EU területén befagyasztott orosz vagyonok felhasználása vagy Ukrajna uniós tagsága. Magyarország, Szlovákia és Belgium sem értett egyet azzal a javaslattal, hogy a befagyasztott orosz vagyonokat Ukrajna javára kellene felhasználni. Pesztericz-Kalas Vivien az InfoRádióban úgy fogalmazott, egyes EU-tagországok vezetői több problémának is hangot adtak az elképzeléssel kapcsolatban. A belga küldöttek komoly fenntartásokat fogalmaztak meg: fő aggodalmuk, hogy ha a jóvátétel elmarad, vélhetően a tagállamokra szállna a kölcsön visszafizetésének az anyagi terhe.

Az NKE Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet főreferense kiemelte, hogy jogilag ugyan megvan a lehetősége az EU-nak arra, hogy igényt tartson a befagyasztott orosz vagyonokra, de azok jelenleg hivatalosan az orosz állam tulajdonát képezik, így az uniós országok nem nyúlhatnak hozzá ezekhez az összegekhez. Kétféle opció lehetne arra, hogy ezek a pénzek Ukrajnába kerüljenek. Az egyik lehetőség az elkobzás, ezt azonban a nemzetközi jog tiltja. A másik pedig a jóvátételi kölcsön, amiből mintegy 140 milliárd eurót abban az esetben fizetne vissza Ukrajna az EU-nak, ha a jövőben a háború lehetőség szerinti lezárása után jóvátételt fizetne Oroszország Kijevnek, így az ukrán fél rendelkezésére állna a szükséges forrás.

Pesztericz-Kalas Vivien megjegyezte: a belgák egyik legfőbb problémája, hogy ilyen megoldásra még soha nem volt precedens. Ezzel kapcsolatban fontos tudni, hogy az orosz vagyonok jelentős része éppen Belgiumban van letétben, vagyis a belgák a legfőbb felelősek azért, mi történik ezzel a pénzzel. Leginkább attól tartanak, hogy

ha ezt a jóvátételi támogatást nemzetközi szinten nem sikerül elismertetni kölcsönként, hanem elkobzásnak minősítik, akkor annak akár nagyon komoly jogi következményei is lehetnek, amiért Belgiumnak kellene vállalnia a felelősséget.

A szakértő felhívta a figyelmet, hogy ugyanez a helyzet állhatna fenn, ha adott esetben Oroszország beperelné az uniót. A belga küldöttek azt is jelezték a múlt heti csúcson, hogy egy ilyen megoldással a jogi problémákon túlmenően még azt is kockáztatják, hogy megrendül a bizalom az európai pénzügyi rendszerben, és még azt sem lehet kizárni, hogy fontos piaci szereplők elzárkóznak attól, hogy a jövőben pénzt fektessenek be az eurozóna országaiban. Belgium a brüsszeli csúcson egyértelművé tette, hogy eláll a vétótól, ha megnyugtató megoldással áll elő az Európai Bizottság, és olyan javaslatot tesz le az asztalra, amely orvosolja a felsorolt problémákat. A belgák elsősorban a felelősség megosztását követelik valamennyi uniós tagország között.

A mostani vitától függetlenül az EU már 2026-ra és 2027-re is elkülönített forrást arra, hogy tudja anyagilag támogatni Ukrajnát, de Pesztericz-Kalas Vivien megfogalmazása szerint „ez a támogatás véges”. A következő időszakban plusz befizetésekből még lehet támogatni Ukrajnát, ami azt jelenti, hogy az EU-tagországok kifejezetten erre a célra adhatnak pénzt, de ez sem mehet a végtelenségig, mint ahogy azzal is számolniuk kell az érintetteknek, hogy nem minden ország tud évről évre nagyobb összeget felajánlani, mert egyszerűen nincs erre lehetősége.

Egy másik opció, hogy az uniós költségvetésből különítenek el forrásokat Ukrajna számára, és már lehet is hallani olyan információkat, hogy a következő hétéves büdzsében meghatároznak valamekkora összeget Kijevnek. A szakértő ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy ez azzal jár, hogy más területektől el kell vonni fontos pénzeket, ami

„előbb-utóbb problémás lesz, ugyanis köztudott, hogy az uniónak is vannak nehézségei, melyeket kezelni kellene, amihez pedig megfelelő forrás szükséges”.

A brüsszeli csúcson szintén nyitott kérdés maradt Ukrajna uniós csatlakozása. Pesztericz-Kalas Vivien szerint valamennyi megfogalmazott javaslat mögött az az elgondolás húzódik, hogy találni kell egy olyan megoldást, ami megakadályozza azt, hogy egy-egy ország megvétózhassa a csatlakozási tárgyalások elkezdését bármely jelentkezővel – jelen esetben Ukrajnával –, amely ország megfelelt a legalapvetőbb kritériumoknak. A jelenlegi előírások szerint egyhangú döntés szükséges ahhoz, hogy egyáltalán megkezdődhessenek a csatlakozási tárgyalások, az Európai Tanács elnöke, Antonio Costa viszont azzal a javaslattal állt elő a múlt heti csúcson, hogy ehhez legyen elegendő a minősített többségi döntés az állam- és kormányfők részéről.

Nincs egységes álláspont az uniós csatlakozás lehetséges átalakításáról

Magyarország mellett több más EU-tagállam – így például Franciaország, Bulgária és Horvátország – sem támogatta Antonio Costa javaslatát. Az ellenzők közül többen is azt kifogásolták, hogy az engedmény nemcsak Ukrajnára, hanem minden más, csatlakozási szándékot jelző országra is vonatkozhat, márpedig nem mindenki ért egyet azzal, hogy például Szerbia, Észak-Macedónia vagy Törökország a közeljövőben EU-tagállam legyen. Egyértelművé vált, hogy számos tagország meg akarja őrizni a vétójogát, és ebből nem hajlandó engedni.

Egy másik javaslat pedig a múlt csütörtöki uniós csúcsot megelőző napokban látott napvilágot. Elsősorban Svédország és Ausztria vetette fel, hogy a szóba jöhető országok akár úgy is csatlakozhatnának az unióhoz, hogy

miután taggá váltak, nem kapnának vétójogot, vagyis nem rendelkeznének teljes körű szavazati joggal.

Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a jelenlegi tagállamok az intézményrendszert vagy a döntéshozatali eljárásokat érintő reformokat az újonnan csatlakozók kihagyásával hajtanák végre. Pesztericz-Kalas Vivien úgy fogalmazott, a kezdeményezők célja az lehet, hogy a más-más kérdésben „húzódozó országok” – mint például Magyarország, Franciaország vagy Bulgária – számára is elfogadható legyen az Európai Unió bővítése.

A szakértő végül elmondta: most még az a helyzet, hogy a jelenlegi szabályok mentén bővítenék az Európai Uniót, de további viták után a decemberi csúcson valószínűleg visszatérnek a kérdésre, és akkor ismét napirendre kerülhet ez a reformjavaslat.

(A nyitóképen: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár az EU-tagországok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján Brüsszelben 2025. október 23-án.)