Az Európai Tanács egyértelmű elkötelezettséget mutat Ukrajna támogatása mellett, ami magában foglalja a védelmi és biztonsági szükségletek kielégítését is – hangsúlyozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben a csütörtöki egynapos EU-csúcs végén.

Von der Leyen az uniós tagállami vezetők tanácskozását követő sajtótájékoztatóján elmondta: a tanácsi következtetések erőteljesen fogalmaznak az Ukrajna szükségleteinek kezelésére irányuló közös uniós szándékról. "Az Európai Tanács nagyon világos elköteleződést vállalt ebben a kérdésben" – fogalmazott.

Hozzátette: a tagállamok felkérték az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki lehetséges megoldásokat a támogatás további formáira. "Ez a téma egyáltalán nem egyszerű, nagyon összetett, ezért megvitattuk. De az is világos, hogy több pontot még tisztázni kell, mélyebben meg kell vizsgálni, és tovább kell dolgozni rajtuk" – mondta.

Ismertette: "egyetértés volt abban, mit kell tenni – ez az orosz befagyasztott vagyonból finanszírozandó jóvátételi hitel –, és most azon kell dolgozni, hogyan válhat ez lehetővé, és mi a legjobb módja a továbblépésnek ezen a téren. Hozzátette: a csütörtöki tanácskozás lehetőséget adott arra is, hogy azonosítsák azokat a pontokat, amelyeket még tisztázni kell.

Ezzel összefüggésben Von der Leyen elmondta továbbá, hogy elsősorban a befagyasztott vagyonra összpontosítanak, és különböző lehetőségeket kell megvizsgálni. "Megerősíthetem, hogy az Európai Központi Bank elnöke és az Eurocsoport elnöke is nagyon világosan fogalmazott: ezek olyan kérdések, amelyeket kezelni kell – és kezelhetők is" – jelentette ki.

Bart De Wever csütörtökön tanácskozást követően kijelentette, hogy országa konkrét és szilárd garanciákat vár, mielőtt jóváhagyná azt a tervet, amely a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával jelentős összegű hitelt biztosítana Ukrajnának. Belgium álláspontja kulcsfontosságú, mivel egy belga pénzügyi intézmény, az Euroclear kezeli azokat az eszközöket, amelyeket a tervben felhasználnának.

De Wever szerint a jogi egyértelműség segíthetne meggyőzni őt, ugyanakkor hozzátette, úgy tűnik, sok uniós vezető is megosztott a tervet illetően. Szavai szerint

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke arra figyelmeztette az uniós vezetőket, hogy a befagyasztott orosz vagyon felhasználásához pénzügyi garanciákra van szükség, mivel a piacok bizalma forog kockán.

A belga kormányfő elmondása szerint Lagarde hangsúlyozta, hogy a lefoglalt eszközök mögött biztos fedezetnek kell állnia arra az esetre, ha Oroszország valamilyen okból igényt tartana a pénzre. A belga kormányfő szerint az uniós vezetők között egyelőre nem született egyértelmű megállapodás arról, ki vállalná ezt a garanciát.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a zárolt orosz vagyonból származó adóbevételnek semmi köze a belga állásponthoz, és felháborítónak nevezte azt a feltételezést, hogy Belgium azért ellenzi az eszközök lefoglalását, mert meg akarja tartani az ezekből származó bevételeket. Elismerte hogy az orosz eszközök adóbevételeket termelnek országa számára, ugyanakkor hozzátette, "boldog lesz az a nap, amikor ez a pénz elhagyja Belgiumot."

Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy az orosz befagyasztott vagyonból tervezett hitel ötletét nem tették félre, jóllehet a vezetők enyhítettek az erre vonatkozó tanácsi következtetések megfogalmazásán.

"Nem temettük el a javaslatot, lehetőségünk volt megvitatni a technikai részleteket. Lépésről lépésre kell haladnunk, mert nem tehetünk semmit, ami sértené a nemzetközi jogot" – nyilatkozta.