Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. november 1. vasárnap Marianna
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő Vlagyimir Putyin orosz elnök év végi sajtóértekezletén a moszkvai Gosztyinnij Dvorban 2024. december 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Érdekeset mondott a budapesti csúcsról az orosz elnök sajtótikára

Kemény választ fog adni az orosz hadsereg, ha Oroszország belsejét nagy hatótávolságú fegyverekkel támadják - jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című vasárnapi műsorában.

"Nagyon sok pletyka kering most. (Volodimir) Zelenszkij (ukrán elnök) maga is kijelentette a napokban, hogy állítólag rendelkeznek olyan katonai potenciállal, amely lehetővé teszi számukra, hogy mélyen Oroszország belsejében mérjenek csapást. A fegyveres erők keményen reagálnak majd erre, ahogy (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) mondta, megdöbbentő módon" - fogalmazott Peszkov.

Teljesen egyértelműnek nevezte Putyin szavait, és megjegyezte, hogy Ukrajna jelenleg aligha képes maga nagy hatótávolságú rakétákat gyártani, a birtokába került eszközök szerinte brit, német vagy olasz gyártmányúak lehetnek.

Budapesti csúcs

A Kreml szóvivője ismét elmondta, nem helyes az orosz-amerikai csúcstalálkozó lemondásáról beszélni pusztán amiatt, hogy a találkozó időpontjáról nem volt egyértelmű megállapodás. Oroszország és az Egyesült Államok között szerinte egyetértés van abban, hogy ezt nem lenne jó sokáig halogatni.

"Az elnökök nem találkozhatnak csak a találkozás kedvéért, nem pazarolhatják az idejüket, és ezt nyilvánosan is elmondják"

- mondta rámutatva, hogy a felek külügyminisztereiket bízták meg a folyamat előkészítésével.

Peszkov emlékeztetett arra, hogy elsőként Donald Trump amerikai elnök vetette fel: egyelőre nincs értelme a csúcstalálkozót megtartani, és - mint mondta - Putyin egyetértett vele.

"Trump természetesen megérti, hogy egyelőre nincs ok azt feltételezni, hogy a közeljövőben előrelépés történhet a békés rendezés terén" - mondta. Hozzátette, hogy Trump őszinte vágya a helyzet rendezése iránt pozitív érzéseket kelt, de a konfliktus alapvető okai bonyolultak, és egyik napról a másikra nem lehet őket megoldani.

Szankciók

Peszkov szerint nem kizárt, hogy megfelel a valóságnak az az amerikai lapértesülés, amely szerint az Egyesült Államok háromféle szankciólehetőséget készített elő Oroszország ellen, és ezek közül Trump azt választotta, amely az energetikai szektor ellen irányul. A szóvivő szerint az új büntetőintézkedések káros hatással vannak a Moszkva és Washington közötti kapcsolatok újraélesztésének esélyére. Viszont úgy véli, ez a lépés nem lehet oka arra, hogy feladják törekvéseiket.

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták: „számos kérés jött, mit ne hozzunk nyilvánosságra” – szerdán jön az áttörés, íme a részletek

Ügynökakták: „számos kérés jött, mit ne hozzunk nyilvánosságra” – szerdán jön az áttörés, íme a részletek

A törvény nem engedi meg hogy szelektáljanak, szerdán minden kikerül a netre – de nem kell mindent elhinni egy diktatúra állambiztonsági szerveinek, az ügynökaktákat körültekintően kell értelmezni – mondta Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója annak apropóján, hogy november 4-étől nyilvános lesz több tízezer egykori ügynök neve.
Pattanásig feszült a helyzet Lengyelországban, erőszakos hatalomátvételről beszél az államfő, rendőrök őrzik a bíróságot

Pattanásig feszült a helyzet Lengyelországban, erőszakos hatalomátvételről beszél az államfő, rendőrök őrzik a bíróságot

Újabb fordulatot vett a lengyel alkotmánybíróság körüli konfliktus, miután pénteken felfüggesztették Bogdan Święczkowski elnököt és Bartłomiej Sochański alelnököt, a testület irányítását pedig Anna Korwin-Piotrowska bíró vette át. Karol Nawrocki államfő az alkotmányos szerv erőszakos átvételéről beszél, Donald Tusk miniszterelnök szerint viszont a jogállamiság helyreállítása zajlik. Święczkowski vasárnap a rendőrök által őrzött épületnél bebocsátást követelt, és kijelentette, hogy továbbra is ő a bíróság elnöke. A lépés a jogászokat is megosztja, hiszen négy korábbi alkotmánybírósági elnök támogatja, a Helsinki Emberi Jogi Alapítvány pedig veszélyes precedenstől tart. A 2015-re visszanyúló vitában a következő fontos fejlemény kedden várható, amikor az alkotmánybírák teljes ülése és a Legfelsőbb Bíróság bírái is összeülnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×