Infostart.hu
eur:
378.46
usd:
321.45
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, a CDU és bajor testvérpártja, a Keresztélnyszociálius Unió (CSU) közös jelöltje (b) és Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) társelnöke kezet fog a kancellárjelöltek Quadrell című választási vitaműsorában egy berlini TV-stúdióban 2025. február 16-án. Az előrehozott parlamenti választásokat február 23-án tartják Németországban.
Nyitókép: MTI/EPA/DPA pool/Kay Nietfeld

Konzervatív politikusok az AfD elszigetelésének újragondolását sürgetik

Minél magasabb a tűzfal, annál erősebb az AfD – véli több meghatározó CDU- és CSU-politikus, aki az AfD-vel szembeni tűzfal megszüntetésére szólított fel.

A legfrissebb felmérések szerint a radikális jobboldali AfD Németország legnagyobb támogatottsággal rendelkező pártja, de már jó ideje nagyjából azonos a támogatottsága, mint a kormányzó konzervatív CDU/CSU pártszövetségnek. A 2013-ban alakult és négy évvel később már a Bundestagba is bekerült Alternatíva Németországért a február végi parlamenti választásokon a CDU/CSU mögött a második helyen végzett. Az illegális bevándorlást elleni harcot kezdettől fogva zászlajára tűző párt elsősorban az egykor az NDK-hoz tartozó keleti tartományokban rendkívül népszerű, de növekedett támogatottsága a nyugati tartományokban is. Megerősítette ezt, hogy az elmúlt hónapokban több helyi választáson is az első helyen vagy legalábbis dobogón végzett.

Elemzők szerint több keleti tartományban a jövő évben tartandó parlamenti választásokon az CDU eddigi első helyét jelentős veszély fenyegeti. Ez az oka annak, hogy a németül Brandmauer, azaz a tűzfal kifejezés egyre akutabbá vált a német pártpolitikai szótárban. A többi parlamenti párt, köztük a Friedrich Merz kancellár vezette CDU, valamint a bajor CSU, de legerőteljesebben a koalíciós partner SPD, valamint az ellenzéki Zöldek Pártja továbbra is elutasítja a radikális jobboldali párttal való együttműködést.

A szövetségi alkotmányvédelmi hivatal május elején „bizonyítottan alkotmányellenes, egyben szélsőjobboldali pártnak” minősítette az AfD-t, lehetővé téve országos megfigyelését. Ennek nyomán felmerült a párt esetleges betiltása, amit az SPD támogatott ugyan, a Merz kancellár vezette CDU azonban elutasított.

Az AfD országos támogatottságnak növekedése miatt az elmúlt hónapokban többször is a politika napirendjén volt a tűzfal további sorsa. Ezúttal a két keresztény párt, a CDU és a CSU több korábbi befolyásos képviselője szólított fel a párt eddigi elszigetelésének újragondolására. Az idézett politikusok, köztük a CDU korábbi főtitkára, PeterTauber és a párt alapértékeit meghatározó bizottság volt elnöke, Andreas Rödder, valamint a CSU nevében a korábbi védelmi miniszter, Karl-Theodor zu Guttenberg

az AfD-vel szembeni tűzfal megszüntetésére szólítottak fel.

„Minél magasabb a tűzfal, annál erősebb az AfD” – érveltek, utalva a párt országos támogatottságának erőteljes növekedésére. Szerintük olyan politikára van szükség, amely meghatározott döntésekben nem zárja ki az AfD-vel való együttműködést. Egyidejűleg párbeszédet sürgettek azzal a feltétellel, hogy a párt elhatárolódik a szélsőjobboldali álláspontoktól, illetve személyektől.

A felhívás fogadtatására utal ugyanakkor, hogy az SPD egyik magas rangú képviselője a Der Spiegelnek nyilatkozva „végzetes jelzésnek” minősítette azt. „A jobboldali szélsőségesek ellen nem úgy lehet harcolni, hogy együttműködünk velük” – fogalmazott az SPD főtitkára, Tim Klüssendorf, és szerinte bármilyen nehéz is a többség kialakítása, az együttműködés nem jöhet szóba.

Az állásfoglalás ugyanakkor a CDU egyes politikusai részéről is felháborodást váltott ki. Elítélte a javaslatban foglaltakat Schleswig-Holstein tartomány miniszterelnöke, Daniel Günther és az ugyancsak kereszténydemokrata oktatási miniszter, Karin Prien is.

A Der Spiegel emlékeztetett arra, hogy az év elején az akkor még ellenzéki vezető, Friedrich Merz csak az AfD segítségével vitte keresztül a parlamenten az általa előterjesztett migrációs indítványt, amiért élesen bírálták őt. Azóta a kancellár, illetve a pártvezetés hivatalosan a kirekesztés elvét képviseli, elvetve a közeledést, illetve az együttműködést.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×