Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.55
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Unsplash

Amerikai kormányzati leállás: minden nappal csökken az amerikai GDP, amíg tart a huzavona

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a republikánus pártnak nincs elegendő szenátusi többsége a költségvetés elfogadásához, a demokrata képviselők viszont nem nyitottak a megegyezésre. Eközben többmilliónyi állami alkalmazott van fizetetlen szabadságon vagy dolgozik ingyen, és a gazdaság is megsínyli a patthelyzetet.

A szenátusban kilencedszer sem sikerült elfogadni a kormányzati leállást megszüntető törvényjavaslatot az Egyesült Államokban. A leállás már harmadik hete tart az egészségügyi ellátás finanszírozása körüli patthelyzetben.

„Egyelőre nem lehet megmondani, meddig fog tartani a kormányzati leállás. Az elmúlt két hétben a szenátus nyolc szavazást tartott, hogy feloldja ezt az akadályt” – mondta az InfoRádióban Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője. Nyilatkozata óta újabb szavazás volt, a korábbiakhoz hasonló eredménnyel. A költségvetés megszavazásához 60 voksra van szükség a 100 fős szenátusban, a republikánusoknak viszont csak 53 fős többsége van, így mindenképpen szükségük lenne pár demokrata támogatóra is – magyarázta a szakértő.

A most zajló háttértárgyalásokon egy olyan megoldáson gondolkodnak, hogy elfogadnak egy ideiglenes költségvetést, ezzel biztosítva az Egyesült Államok közszférájának működését akár csak tíz napra, egy hónapra, de fél évre szóló javaslat is volt, de a demokrata szenátorok ezeket minden alkalommal leszavazták. Horváth Sebestyén, megjegyezte, hogy a mostani nem egyedülálló eset, az elmúlt ötven évben körülbelül húsz kormányzati leállás volt, ezek közül a leghosszabb 35 napig tartott.

A gazdaságra gyakorolt hatások kapcsán az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője elmondta, a legutóbbi, több mint egy hónapig tartó, 2019-es leálláskor több becslés is készült az okozott károkról. Ezek 10 és 50 milliárd dollár közötti gazdasági károkozásról szóltak, más tanulmányok pedig az mutatták ki, hogy

minden egyes nappal 0,1 százalékponttal csökken az Egyesült Államok GDP-je.

A szakértő arról is beszélt, hogy egy ilyen kormányzati leállás alatt a körülbelül 2,5-3 millió főnyi szövetségi szintű állami alkalmazott 60 százalékát fizetés nélküli szabadságra küldik, a fennmaradó, munkaköréből adódóan nélkülözhetetlen 40 százalékot pedig fizetetlen munkavégzésre osztják be.

Horváth Sebestyén elmondta, a jelenlegi helyzet politikai oka, hogy a két nagy párt képtelen megegyezésre jutni az az egészségbiztosítási programról vagy kedvezményekről folyó vitában. A jelenleg hatalmon lévő republikánusok nyitottak a párbeszédre, ám a demokraták makacsul ragaszkodnak a saját elképzeléseikhez, nem nyitottak a kompromisszumra. A szakértő szerint ezért a jövőre esedékes félidős választáson ez a hozzáállás hátrányosan hathat a demokrata képviselőjelöltek megítélésére, hiszen a választópolgárok többsége úgy véli, a kormányzati leállásért a demokrata párt a felelős.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×