Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Lars Klingbeil német alkancellár, pénzügyminiszter, a Német Szociáldemokrata Párt, az SPD társelnöke a párt berlini kongresszusán 2025. június 27-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Az alkancellár is elismerte: katasztrofális a helyzet Németországban

Friedrich Merz kancellár helyettese, egyben a pénzügyminiszter, Lars Klingbeil a fő felelőse az infrastruktúra fejlesztését célzó beruházásoknak. A miniszternek erre hosszabb távon több száz milliárd euró áll rendelkezésére.

A katasztrofális, szavai szerint lesújtó, vagy még inkább kínos helyzetet Lars Klingbeil is elismerte. Az ARD közszolgálati médiumnak nyilatkozva állás foglalt az infrastrukturális beruházások rendkívüli felgyorsítása mellett. A miniszter ehhez nem is csekély összeggel gazdálkodhat. A CDU/CSU-ból és a szociáldemokrata SPD-ből álló kormánykoalíció az ellenzéki Zöldek támogatásával 900 milliárd eurós, hosszú távú törlesztést lehetővé tévő hitelt vett fel elsősorban a nemzetközi pénzpiacokról. Ebből 400 milliárd a Bundeswehr erősítését, a fennmaradó 500 milliárdos rendkívüli alap pedig az infrastrukturális fejlesztéseket célozza. Az utóbbiból 100 milliárdot a koalíció a Zöldek szavazatai fejében klímavédelmi célokra ígért.

Az interjúban a miniszter infrastrukturális modernizációs programról beszélt. Utalt arra, hogy a források gyors felhasználására van szükség. Klingbeil kiemelte azokat a területeket, amelyek korszerűsítése leginkább fejlesztésekre, illetve beruházásokra szorul. Ezek között említette a közlekedési, továbbá az egészségügyi, ezen belül a kórházi infrastruktúrát, az energiaügyi, az oktatási, illetve tudományos fejlesztéseket célzó beruházásokat, a kutatás-fejlesztést, a digitalizációt, valamint a a lakosság védelmét szolgáló infrastruktúrát.

A miniszter utalt arra, hogy a 100 milliárd euróval a tartományok gazdálkodhatnak majd.

A kormány a jelenlegi törvényhozási időszakban 166 milliárd eurós költségvetéssel igyekszik korszerűsíteni az elmúlt években rendkívül sokat bírált közlekedési infrastruktúrát.

Az interjúról beszámoló Der Spiegel emlékeztetett arra, hogy a CDU/CSU és az SPD vezetői hetekig vitáztak egy átfogó reformcsomagról, amelyet végül a napokban fogadtak el. A gazdasági és szociális programot Merz kancellár Beruházások a jövőbe címszóval ismertette. Ez többek között tartalmazta az eddigi állampolgári juttatás, az úgynevezett Bürgergeld szigorítását, egy új, munkavállaláshoz kötött támogatási program életbe lépését. Előirányozta továbbá az idősek nyugdíj utáni munkavállalását, az úgynevezett aktív nyugdíjat. A programot bemutató kancellár ugyanakkor a mostani Klingbeil-nyilatkozathoz hasonlóan azt hangsúlyozta, hogy a rendkívüli alapból leginkább a közlekedés profitál majd.

Címlapról ajánljuk
Kiss László: lehet, hogy a naprendszerek keletkezéséről alkotott elméleteink dőlnek most meg

Kiss László: lehet, hogy a naprendszerek keletkezéséről alkotott elméleteink dőlnek most meg

Különc exobolygót fedezett fel a Cheops űrtávcső. A feldezés eredménye szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel, mivel a vörös törpecsillag legtávolabbi bolygója kőzetbolygó ott, ahol a jelenlegi elméletek szerint inkább gázóriásoknak kellene kialakulniuk – fogalmazott az InfoRádiónak nyilatkozva Kiss László csillagász, akadémikus, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

Orbán Viktor: a gazdasági káosz az ukránok fejében út az ellenzék választási sikeréhez

Ezen a hétvégén Békéscsabán rendeztek háborúellenes gyűlést a digitális polgári körök, a szokásos forgatókönyv szerint Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott, majd pedig kérdésekre válaszolt. Közölte, hogy kivédi a kormány az ukránok energiafegyver-támadását. Beszélt a békési földutak helyzetéről, az extraprofitadók rendszerének fontosságáról, valamint egy márciusi kínai-amerikai nagy megegyezés esélyéről is.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Egy tolnai szavazó voksa másfélszer többet ér, mint egy budapestié – Áprilisig épp alkalmas az idő a reformról vitázni

Egy tolnai szavazó voksa másfélszer többet ér, mint egy budapestié – Áprilisig épp alkalmas az idő a reformról vitázni

A 2024. évi LXXIX. törvény december 31-én lépett hatályba, és átrajzolta Magyarország választókerületi térképét. A jogalkotó indoklása szerint azért volt szükség a módosításra, mert több körzetben is átlépte a választók száma a törvényben előírt határokat. Csakhogy van egy kis probléma: a módosítás után még mindig nem felel meg a törvény a saját előírásainak. Tolna megyében három választókörzet is 20%-kal kisebb az átlagnál – ami pont az a küszöb, ami mellett a törvény szerint újra kellene osztani a körzeteket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×