Már egy ideje keringtek értesülések arról, hogy Ukrajnában új, rendkívül hatékony víz alatti robotokat fejlesztenek. A Defense Express két és fél éve számolt be arról, hogy a két és fél méteres TLK-150 Toloka drónnak készül két, nagyobb változata is. A TLK 400-as nagyjából 5 méter hosszú, és 500 kilós robbanótöltetével akár 1200 kilométerre lévő célokat is támadhat. De az igazi mélytengeri szörnyeteg mégsem ez, hanem TLK 1000-es, ami úgy 12 méter hosszú lehet, 2000 kilométer a hatótávolsága és akár 5000 kilós harcrésszel is felszerelhető.

Az új, tenger alatti robotokról azonban mindeddig nem jelent meg ennél sokkal több információ. Ám a múlt héten megtört a jég, és a Lvivben rendezett védelmi bemutatón kiállították az eddigi leghatalmasabb ukrán víz alatti csapásmérő robotot, vagy legalábbis annak élethű makettjét. Persze a Kyiv Independent erről szóló cikke sem szolgál túl sok adattal, ami érthető is, hiszen egy bevetésre váró új fegyverről van szó. Márpedig a legkisebb információmorzsa is segítheti az ellenséget a drón elleni védekezésben.

Így a szaksajtó is a kisebbik, TLK-150-ről megjelent értesüléseket szedegette össze azzal, hogy a legnagyobb robot valószínűleg ehhez hasonlóan működhet. Annyit gyanítanak, hogy végig a víz alatt haladva, előre beprogramozott útvonalat követhet a drón. Közben időnként a felszín közelébe emelkedve, a víz fölé nyúló kommunikációs árbócon keresztül, műholdas navigációval pontosíthatja az útirányát. De az is elképzelhető, hogy végig ilyen felszín közeli menetben utazik, miközben távolról irányítják. Majd a cél közelébe érve a mélybe merül, és önállóan fejezi be a küldetését. Abban is teljes az egyetértés, hogy a drón vezérlését, valamint a célok felderítését és azonosítását szinte biztosan mesterséges intelligencia támogatja.

A Defense Express még júniusban, egy másik cikkében írt arról, hogy az ukránok végrehajtották a harmadik sikeres támadásukat a Krím-félszigetre vezető híd ellen. Erről még egy videófelvételt is nyilvánosságra hoztak, amit vagy egy másik drónról készítettek, vagy meghekkelték az oroszok biztonsági kameráit. A robbanás képeit elemezve a szakértők egyértelműen azt állapították meg, hogy igen nagy erejű, legalább ezerkilós töltet robbanhatott fel. Ez súlyosan megrongálhatta a híd szerkezetét, amelynek állapota mostanra állítólag már életveszélyesen leromlott.

A nagy kérdés azonban az, hogy miként juthatott el az ukrán drón a hídig. Egyrészt ehhez – tisztes távolságban haladva – meg kellett kerülnie az egész Krím-félszigetet, másrészt valahogy ki kellett játszania a híd körül telepített akusztikus érzékelőket. Olyan érzékeny mikrofonok hálózata ez, amely a víz alatt mozgó tárgyak felderítésére szolgál. Bár az ukrán TLK-1000-est rendkívül csendes villanymotor hajtja, azért mégsem teljesen hangtalan.

Egyes szakértők szerint az ukránok egy régi, tengeralattjárós trükköt alkalmazhattak. A robotot egy olyan orosz hajó alá manőverezhették, aminek útvonala átvezetett a Kercsi-szoroson (ez választja el egymástól a Fekete-, illetve az Azovi-tengert, és efölött húzódik a Krím-félsziget ellátásában létfontosságú híd is), és a jóval nagyobb hajó motorjának és propellerének zaja elnyomta a drón meghajtásának hangját, így a robot észrevétlenül juthatott a híd egyik pillérjéhez, ahol aztán felrobbant.

Mindenesetre ez a tény is azt igazolja, hogy az ukránok szinte teljesen robotokra épülő haditengerészete egyre keményebben szorongatja az orosz fekete-tengeri flottát. Ha pedig bevetik a legnagyobb Toloka drónokat, akkor már a tenger keleti medencéjében is sikerrél támadhatják majd az orosz hajókat.