A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) végzett reprezentatív mintavételen alapuló felmérését szeptember 2. és 14. között Ukrajna felnőtt –18 éves és idősebb – állampolgárai körében, akik a kutatás időpontjában a kijevi kormány által ellenőrzött területeken éltek. Az 1023 válaszadóból álló mintán a közvélemény-kutatás hibahatára nem haladja meg a 4,1 százalékot. Az eredményekből az derült ki, hogy

az orosz béketerv legújabb változatát az ukránok 75 százaléka kategorikusan elutasítja.

Csak a válaszadók 17 százaléka mondta azt, hogy kész elfogadni egy ilyen tervet. Ha azonban az oroszok elképzelései valóra válnának, akkor azt 65 százalékuk Ukrajna vereségének tekintené és csak 7 százalék értékelné sikernek. Az ukránok 69 százaléka pedig arra számítana, hogy a békekötést követően Oroszország újabb inváziót kísérelne meg – írja a Kyiv Post az Ukrinform beszámolója alapján.

A felmérésből az is kiderült, hogy az ukránok 74 százaléka kész támogatni egy olyan béketervet, amely befagyasztaná a konfliktust a jelenlegi frontvonalak mentén, de jogilag nem ismerné el a területi veszteségeket, miközben nemzetközi biztonsági garanciákat nyújtana Ukrajnának. Ellenben egy ilyen békét a megkérdezettek csupán 30 százaléka gondolná Ukrajna sikerének, míg 18 százalékuk vereségként élné meg. A kutatásban résztvevők 44 százaléka pedig részben sikernek, részben vereségnek tekintené. Azonban még egy ilyen békemegállapodás esetén is a többség (56 százalék) arra számít, hogy Moszkva idővel újabb háborút indítana.

Az ukránok ezt fogadnák el

A KIIS a kutatás eredményeit ismertetve arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukrán közvélemény csak számos feltétel teljesülése esetén hajlana a harcok befejezésére. Ezek közül a legfontosabbak, hogy Európa és az Egyesült Államok adjon biztonsági garanciákat, és folytassa a fegyverszállításokat, valamint Ukrajna anyagi támogatását, illetve szavatolja az ország légterének védelmét. Csupán ilyen körülmények között látják az emberek értelmét annak, hogy a háborút, a jelenlegi arcvonalak mentén befagyasszák. Oroszország ugyan megtarthatná az ellenőrzést a megszállt területek felett, de ezt sem Kijev sem pedig a nemzetközi közösség nem ismerné el. A Moszkva elleni szankciók is érvényben maradnának mindaddig, amíg meg nem szűnik az újabb agresszió veszélye. Ugyanakkor Ukrajna tovább haladna az EU-tagság felé vezető úton.

Moszkva ilyen békét akar

Ezzel szemben a Kreml által újabban szorgalmazott terv értelmében a békekötést követően az Egyesült Államok és Európa azonnal feloldaná az összes szankciót. Kijev hivatalos nyelvként ismerné el az oroszt és Ukrajna jelentősen csökkentené katonái számát, valamint korlátozná hadserege fegyverzetét. Moszkva ahhoz is ragaszkodik, hogy az ukránok végleg mondjanak le a NATO-tagságáról, a Nyugat pedig a továbbiakban nem szállíthatna fegyvereket nekik. Oroszországnak azt is kikötné, hogy meghatározhassa milyen biztonsági garanciákat kaphat Ukrajna, és a kijevi vezetésnek is szavatolnia kellene az oroszok biztonságát.

A putyini vezetés elképzelései szerint az ukrán haderő kivonulna a donyecki régió jelenleg még ellenőrzése alatt álló részeiről, beleértve Kramatorszkot, Szlovjanszkot és más városokat. Kijev örökre lemondana a Krím-félszigetről, a donyecki, valamint a luhanszki területekről és elismerné, hogy azok Oroszországhoz tartoznak. Moszkva ezenfelül megtarthatná az ellenőrzést Herszon és Zaporizzsje megyék jelenleg megszállt területei felett is.