„Ez egy támadás volt Lengyelország és a NATO ellen, nem olyan támadás, amely indokolja a katonai válaszlépéseket, de mindenképpen egy ellenséges cselekedet, és a cél minden bizonnyal az lehetett, hogy a NATO és Lengyelország válaszreakcióját tesztelje az orosz fél” – mondta a Lengyelországot szeptember elején ért orosz dróntámadásról Dobrowiecki Péter. Az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője jelezte, a lengyel politikában egyértelmű álláspont, hogy nem véletlenről van szó, az akcióért Oroszország a felelős. Donald Tusk miniszterelnök szerint Lengyelország biztonsági képességei támadás alatt állnak, és ezt a NATO-partnerek is elfogadták, hiszen több NATO-tagállam vadászgépeket csoportosít át a lengyel légvédelem biztosítása érdekében.

„A lengyel belpolitika, legalábbis a lengyel politikai mainstream egyöntetűen Oroszországgal szemben pozicionálja magát, a kérdés az, hogy Ukrajnával való viszonyrendszert hogy képzeli el a jövőben. Itt van egy törésvonal”

– mondta a szakértő, és kiemelte, hogy a tavasz végi elnökválasztási kampány jelezte a fordulatot a lengyel politika Ukrajnához fűződő viszonyában.

Ahogy más európai országok, a lengyel társadalom és a politika is fárad az évek során, némileg megcsappant azok tábora, akik azt mondják, hogy Lengyelország továbbra is katonai és humanitárius segítséget is nyújtson Ukrajnának, emellett a Lengyelországban élő ukrán állampolgároknak nyújtott támogatás is kampánytéma lett. Korábban csak az ellenzéki Jog és Igazságosság szorgalmazta a juttatások megnyirbálását, de fokozatosan a kormánypárti jelölt is kezdte ellenezni a menekültek támogatásának fenntartását.

„Nem szabad elfelejteni, hogy a lengyel–ukrán viszonyrendszer nem rendezett, főleg történelmi kérdésről van szó. Volhíniában 1943-ban tömeggyilkosságot hajtottak végre, népirtást egyes álláspontok szerint az ukrán partizán egységek, és ennek a megítélése a mai napig megmérgezi jelentős mértékben a lengyel–ukrán viszonyrendszert. 2022-ben ez a kérdés le lett söpörve az asztalról, mindenki azt mondta Lengyelországban, szinte egyöntetűen, hogy a történelmi megbékélésnek el kell jönnie, de ahogy teltek-múltak az évek, újból előjött ez a kérdés” – mondta Dobrowiecki Péter.

A szakértő azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy ez nem jelenti azt, hogy a lengyel politika megértőbb lett Oroszországgal szemben,

a lengyel biztonságpolitikai alaptézis az, hogy minél erősebben fel kell készülni arra, hogy kelet felől jönni fog egy újabb támadás.

Ezért abban érdekelt, hogy Ukrajnában lehetőség szerint egy erős, őt Oroszországtól megvédő pufferállam jöjjön létre. Mint felidézte, korábban volt lengyel törekvés arra is, hogy Fehéroroszországot is hasonló pajzsként használják fel, mert Lengyelország szeretné magát keletről védve tudni.

Ukrajna európai uniós csatlakozásának támogatottsága jelentős visszaesett Lengyelországban, Dobrowiecki Péter szerint most nagyjából a társadalom fele áll a csatlakozás mellett, de közben az államfő, aki új szereplő a lengyel belpolitikában, deklarálta, hogy elutasítja Ukrajna EU-tagságát. „Ahogy haladnak előre a hónapok, egyre inkább többségbe kerül azon álláspont Lengyelországban, amely szerint Ukrajna kössön egyfajta társulási megállapodást az EU-val, de rendes teljes jogú tagként ne lépjen be a közösségbe” – tette hozzá. A nagyobb háború utáni katonai szerepvállalást vagy a hitelfelvételt az európai fegyvergyártás felfuttatása érdekében továbbra is szinte egységesen támogatják.

A lengyel gazdasági közeg arra számít, hogy ha béke lesz Ukrajnában, majd profitálni fog az újjáépítésből, el is várja a mindenkori lengyel kormány Ukrajnától a támogatásért cserébe a lengyel cégek helyzetbe hozását – magyarázta a Lengyelország-szakértő. Fontos kérdés lesz szerinte az országban letelepedett ukrán állampolgárok sorsa, mert aligha költöznek vissza egy háború pusztította országba. „A nyers számok azt mutatják, hogy

a lengyel gazdaság nettó haszonélvezője az ukrán munkavállalóknak.

Az, hogy a lengyel gazdaság ilyen mértékben tudott növekedni az elmúlt időszakban, többek között arra vezethető vissza, hogy ennyi munkaerő érkezett az országba. Ez az egyik oldal. A másik oldal azt mondja, hogy közben a nekik juttatott szociális juttatások olyan mértékben megterhelik a lengyel büdzsét, hogy nem annyira pozitív a mérleg most már, mint egykoron volt” – mondta a kutatási igazgató.

Donald Trump: a baráti kapcsolat

A Jog és Igazságosság büszkélkedhet azzal, hogy a legjobb kapcsolati rendszerrel rendelkezik a Fehér Házban Donald Trump irányába, ezt megörökölte Andrzej Duda leköszönő államfőtől Karol Nawrocki is, a kampányában találkozott is az amerikai elnökkel, aki a támogatásáról biztosította. A szakértő szerint viszont lengyel szempontból nem előnyös politikát folytat Donald Trump az ukrán–orosz konfliktus esetében, és ezt másként kommunikálja a kormány és az államfő, ez is mutatja azt a törésvonalat, amely a két hatalmi ág között mutatkozik meg.

„Karol Nawrocki győzelme a Jog és Igazságosság számára hatalmas siker, újfent előre kapott a párt, Nawrockin keresztül egy olyan politikai erőre szert tett, amely irányítani tudja lényegében a lengyel belpolitika alakulását”

– mondta Dobrowiecki Péter, de hozzátette, az elnök független szereplőként, a PiS támogatásával lépett a politika világába, ugyanakkor eddig a Jog és Igazságosság számára megfelelő lépéseket tett, és nem is feltételezi, hogy ezen változtatna.

Az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője arról is beszélt, hogy Lengyelország érdekelt egy észak-déli regionális szövetségi rendszerben, amely a skandináv államoktól a Baltikumon át Romániáig terjed, ezt számos projekten keresztül próbálta előrevinni, legyen szó a Három Tenger Kezdeményezésről, a bukaresti kilencek, majd tízek biztonságpolitikai együttműködéséről, vagy a balti államok tanácsáról. A másik irány a bilaterális kapcsolatrendszer az Egyesült Államokkal, amely szerinte elsődlegességet élvez minden szempontból, és persze ott a NATO-tagság. „Lengyelország, ahogy a múltban, a jövőben is rendkívül szkeptikusan fog viszonyulni mindenfajta európai uniós közös katonai szerepvállaláshoz, mert

a lengyel álláspont az, hogy a NATO az elsődleges biztonsági garanciája Lengyelországnak, és nem érdeke, hogy párhuzamos struktúrák épüljenek ki”

– jelentette ki.

Német jóvátételre várva

A lengyel–német kapcsolatról elmondta, a háborús jóvátétel ügye visszatérően kampánytéma Lengyelországban, a Németországgal kapcsolatos viszonyrendszer mindig egy olyan téma, amely tud szavazatokat hozni, és miközben jogosan nyújtják be a lengyelek a számlát, a szakértő úgy véli, a mai körülmények között képtelenség ezt gesztuson túlmenően rendezni. Felidézte, hogy a Scholz-kormány felajánlott egy kisebb összeget egy közös társadalmi megbékélést elősegítő alap létrehozására, de ez annyira alacsony összeg volt, hogy a lengyel kormány is elutasította. Mint felidézte, mostani berlini látogatásán Karol Nawrocki is előhozta ezt a kérdést, de a Friedrich Merz vezette új szövetségi kormány határozott álláspontja az, hogy jogilag rendezve van a kérdés, Németország nem fog fizetni kárpótlást Lengyelországnak, lépéseket kell tenni a megbékélés irányába.

Az amerikai kereskedelempolitika kevéssé okoz károkat a lengyel gazdaságnak, mert már korábban előkészítették a leválást az orosz energiahordozókról, és amerikai cseppfolyósítottgáz-szállítmányokkal váltották ki, kiépítették ehhez az infrastruktúrát a Baltikum mentén. Az amerikai cégek elég jelentős érdekeltségekkel rendelkeznek Lengyelországban, most éppen az atomenergia területén készülnek együttműködésre – magyarázta. Azt is hozzátette, hogy a szoros kapcsolatok miatt vélhetően a vámterhek is kisebbek lehetnek a lengyel termékek és szolgáltatások esetében, de az erős német kitettség miatt, ha Németország kárát látja az amerikai vámoknak, az le fog csapódni Lengyelországban is.

Az Egyesült Államok mellett való elkötelezettség miatt nem túl erős a kínai kapcsolata Lengyelországnak, a kínai gazdasági jelenlét korlátozott Lengyelországban is. Felidézte, hogy a 2000-es évek elején a kínai cégek betörtek a lengyel piacra, főként az autópálya-építés területén jelentek meg tömegesen, de rossz volt az első benyomás, nagy csúszások voltak, és emiatt a lengyel gazdasági szereplők többsége nem nyitott a kínai kapcsolatra.