Arra figyelmeztetett, hogy most, a harci cselekmények közepette külföldi csapatok jelennek meg Ukrajnában, akkor azonnal törvényes célponttá válnak az orosz hadsereg számára. Hangot adott álláspontjának, hogy ha olyan döntések születnek, amelyek hosszútávú békéhez vezetnek, akkor nincs értelme külföldi csapatok jelenlétének Ukrajna területén.

Putyin arra is kitért, hogy mind Oroszország, mind Ukrajna számára biztonsági garanciákat kell kidolgozni, Moszkva ezeket tiszteletben fogja tartani. „Ha ezek a megállapodások létrejönnek, Oroszország – ebben senki se kételkedjen – maradéktalanul végre fogja hajtani őket. Tiszteletben fogjuk tartani azokat a biztonsági garanciákat, amelyeket természetesen mind Oroszország, mind Ukrajna számára ki kell dolgozni. És, megismétlem, Oroszország ezeket a megállapodásokat feltétlenül teljesíteni fogja” – hangoztatta Putyin.

„De mindenesetre eddig még senki sem tárgyalt velünk erről komoly szinten” – tette hozzá. „Függetlenül attól, hogy minden országnak joga van saját biztonságát biztosítani, magának Oroszországnak biztonságát semmibe véve hagyva ezek a kérdések nem oldhatók meg. Van egy általános szabály, amelyet európai (EBESZ-) dokumentumokban is megfogalmaztak és rögzítettek: valamely ország biztonsága nem biztosítható egy másik ország biztonságának rovására” fogalmazott Putyin.

Leszögezte azt is:

egyáltalán nem felel meg Oroszországnak, hogy az ukrán hatóságok továbbra is ragaszkodnak a NATO-csatlakozáshoz.

Putyin Moszkvát „a legjobb helynek” nevezte az orosz-ukrán csúcstalálkozóra és Ukrajna arra vonatkozó igényét pedig, hogy máshol tartsák meg a találkozót, eltúlzott kérésnek nevezte. „Ha valaki valóban találkozni akar velünk, mi készek vagyunk erre. A legjobb hely erre az Oroszországi Föderáció fővárosa, a hős város Moszkva” – mondta, „százszázalékos” biztonsági garanciákat ígérve az ukrán félnek.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy nem látja nagy értelmét a találkozónak, mivel a kulcskérdésekben megállapodni Ukrajnával „gyakorlatilag lehetetlen". Emellett „jogtechnikai” nehézségekre is rámutatott. Putyin szerint a területi kérdések megoldásához Ukrajnában népszavazást kellene tartani, amihez fel kell oldani a hadiállapotot. A hadiállapot feloldása esetén pedig „azonnal” elnökválasztást kellene tartani. Szükség lenne továbbá az ukrán alkotmánybíróság döntésére is, amely jelenleg Ukrajnában „nem működik”, a testület tagok mandátumának lejárta nyomán nem határozatképes és az elnökét is letartóztatták korrupció címén.

Szavait a Kreml szóvivője azzal toldotta meg: nem lehet egy ország biztonságát úgy szavatolni, hogy veszélybe sodrunk egy másik államot. „Márpedig mi a hazánk elleni fenyegetésnek fogjuk tekinteni, ha Ukrajnába, a határaink közelébe bármilyen nemzetközi, esetleg NATO egységeket küldenének” – hangsúlyozta Dmitrij Peszkov.

A Kiyiv Independent azt írja:

az orosz vezetés teljesen félreérti a háború befejezése érdekében elhangzó nyugati javaslatokat.

Ugyanis nem arról van szó, hogy Ukrajnába harcoló alakulatokat küldenének, hanem csak olyan egységeket, amelyek a fegyverszüneti-, vagy a békemegállapodás végrehajtását felügyelnék. Szó sincs arról – tette hozzá az angol nyelvű kijevi újság –, hogy a NATO csapatokkal akarná támogatni a még harcoló ukrán hadsereget.

Az „elszántak koalíciója” elnevezésű országcsoport képviselői csütörtöki párizsi megbeszélésükön döntöttek arról, hogy békefenntartó katonákat küldenének Ukrajnába. A megbeszélés után Emmanuel Macron francia elnök azt nyilatkozta, hogy 26 ország kész csapatokat küldeni vagy más támogatást nyújtani a garanciák részeként.

Kijev ugyanis korábban már többször jelezte, hogy nem bízik a moszkvai vezetésben, amely már több olyan nemzetközi szerződést is semmibe vett, amelyekben elismerte Ukrajna nemzetközi határait és szavatolta területi épségét. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezért ragaszkodik ahhoz: bármilyen fegyverszüneti, vagy békemegállapodáshoz a Nyugat adjon hazájának olyan biztonsági garanciákat, amik elrettenhetik Oroszországot egy újabb háborútól.