Infostart.hu
eur:
377.87
usd:
320.46
bux:
129315.94
2026. február 6. péntek Dóra, Dorottya
Az R-360 Neptun legújabb, hosszú változata.
Nyitókép: X / MilitaryNewsUA

Az ukránok félelmetesebb fegyvert fejlesztettek, mint a „Moszkva-gyilkos” rakétájuk

A hazai tervezésű és gyártású Neptun cirkálórakétákkal sikerült 2022 áprilisában elsüllyeszteniük a Moszkva rakétás cirkálót

A fekete-tengeri orosz flotta zászlóshajójának megsemmisítése az ukránok első, igazán látványos sikere volt. Különösen azért, mert a Moszkva cirkáló elsődleges feladata éppen a flotta többi hajójának védelme lett volna az ellenséges légicsapásokkal szemben. Erre pont ezt a hajót sikerült – ha igaz az ukránok hadijelentése – két cirkálórakétával a tenger fenekére küldeni.

Az R-360 Neptun robotrepülőgép fejlesztése a Krím-félsziget 2014-es megszállását követően kezdődött, elsősorban azért, mert az ukrán haditengerészet korábbi, 4K51 Rubezs partvédelmi rendszerei jórészt az oroszok zsákmányai lettek. Az új fegyver fejlesztését a kijevi Lucs tervezőiroda irányította. A munkálatokban több más vállalat, köztük a Harkivi Repülőgépgyár, a Motor Szics és a Déli Gépgyár is részt vett. Bár az első próbalövészetet 2016. március 22-én hajtották végre, de csak négy évvel később kezdték meg a csapatok átfegyverzését a Neptunnal.

Az Ukrajna elleni inváziót követően néhány hónappal viszont harci körülmények között is kipróbálták. Valószínűleg két orosz hadihajó ellen is sikerrel vetették be a Neptunt. 2022. április 3-án az Admiral Essen fregattot rongálták meg súlyosan, majd tíz nappal később a Moszkva rakétás cirkálót találta el két R-360-as. A zászlóshajója annyira megsérült, hogy bár megpróbálták Szevasztopolba vontatni, de útközben felborult és elsüllyedt.

Már a fejlesztés kezdetén azt tervezték, hogy a fegyvernek, a tengeri mellett lesz szárazföldi és légi indítású variánsa is. Ezek közül a szárazföldit 2023 augusztusában megjelent információk szerint sikerrel használták is: bevetették a Krím-félszigeten lévő egyik orosz SZ–400-as légvédelmirakéta-rendszer ellen. Aztán 2025 márciusában Zelenszkij elnök bejelentette, hogy elkészült a Neptun legújabb változata, amivel ezer kilométerre lévő szárazföldi célokat lehet megsemmisíteni. Valószínűleg a – nem hivatalosan csak "Hosszú Neptunnak" nevezett – fegyverrel hajthatták végre az oroszországi Krasznodar régióban lévő olajfinomító elleni támadást – írja az Ukrainska Pravda című ukrán lap.

Az ugyancsak ukrán Kyiv Independent ennek kapcsán részletesen beszámolt az új fegyverről. A portál megírja, hogy a hátul elhelyezett hajtóműszekció láthatóan nem változott, ám a törzs középső része hosszabb és nagyobb átmérőjű lett. Az új Neptun hosszúsága így eléri a hat métert, vastagsága pedig a korábbi 38 centiméterről, 50 centire nőtt. Erre minden bizonnyal azért volt szükség, hogy legyen elég hely a nagyobb hatótávolságot lehetővé tevő többlet üzemanyagnak. A méretváltozás miatt a tervezők megnövelték a fegyver indítás után kinyíló szárnyait és irányító síkjait is.

Ellenben a Neptun orr-része elkeskenyedik és külsőre nagyon hasonlít a régebbi változatéhoz. Ebből arra lehet következtetni, hogy a szárazföldi változat robbanófeje is ugyanúgy 150 kilós, mint a tengerié. A külső mellett a legfontosabb belső átalakítás a vezérlésben lehet.

Az R-360 Neptun régi és újabb változata. Kép: Ukrainian MoD
Az R-360 Neptun régi és újabb változata. Kép: Ukrainian MoD

Erről az Oslói Egyetem rakétatechnológiára szakosodott kutatója nyilatkozott az angol nyelvű kijevi újságnak. Mint mondta: az eredeti fegyver radarvezérlése teljesen megfelel a tengeri hadviseléshez, hiszen egy jókora fém tárgyat viszonylag egyszerű lokátorral felfedezni a víz felszínén. „De ez nem túl hatékony ha földháttérben lévő objektumot kell megtalálni, mert olyankor rengeteg tárgyról verődnek vissza radarhullámok, amikből nehéz kiválasztani a valódi cél jeleit” – mondta Fabian Hoffmann, és hozzátette: a lokátor helyett valószínűleg inkább valamilyen infravörös képalkotó vagy elektro-optikai kereső rendszer irányíthatja a „Hosszú Neptunt”.

Nagy kérdés azonban, hogy az újabb változatú R-360-as mennyire fog elterjedni az ukrán hadseregben. Ugyanis már rendelkezésre áll egy még nagyobb hatótávolságú és jóval pusztítóbb fegyver, a Flamingó, amelynek tömeggyártása hónapokon belül megindulhat.

Az oslói szakértőnek is az a véleménye, hogy a 3000 kilométerre lévő célokat több mint ezer kilónyi robbanóanyaggal támadó fegyver teljesen feleslegessé teheti a „Hosszú Neptunt”. Az ukrán hadiipar számára nyilván nagyon megterhelő lenne, ha egyszerre kellene mindkét fegyvert gyártania. Márcsak azért is, mert a harctereken egyre nagyobb számban bevetett robotok majdnem 95 százalékát ukrán cégek szállítják a katonáknak. Az orosz invázió kezdetén még csak kényszerből beindított drónfejlesztés mára a haditermelés talán legfontosabb ágazata lett.

Áprilisban Volodimir Zelenszkij is elismerte: az oroszok ellen bevetett fegyverek 40 százaléka már ukrán eredetű és a terv az, hogy ezt az arányt minél tovább növeljék. Nemcsak a hadianyag-ellátás folyamatossága miatt, hanem azért is, mert Ukrajna nyugati szövetségesei eddig határozottan megtiltották az általuk szállított fegyverek bevetését az orosz hátország ellen.

Persze a hazai gyártásnak is van hátulütője.

Főképpen az, hogy az oroszok egész Ukrajna területét képesek támadni rakétákkal, drónokkal vagy robotrepülőgépekkel. Már az invázió harmadik hónapjában, 2022. április 15-én légicsapást mértek a Neptunok végszerelését végző Vizar üzemre, amelynek területére öt darab Kalibr robotrepülőgép csapódott be. Az akció olyan súlyos károkat okozott, hogy az R-360-asok gyártását nyugat-ukrajnai üzemekbe kellett áttelepíteni. Az oroszok azóta is módszeresen támadják az ukrán fegyvergyárakat, javító és karbantartó üzemeket. Azonban az elégtelen felderítési adatok és a pontatlan fegyverek miatt ezek a csapások rengeteg civil áldozatot is követelnek.

Címlapról ajánljuk
Vietnám újabb amerikai inváziótól tart, és titkos védelmi terven dolgozik

Vietnám újabb amerikai inváziótól tart, és titkos védelmi terven dolgozik

Több mint fél évszázaddal a vietnami háború lezárása után a hanoi katonai vezetés továbbra is mély bizalmatlansággal tekint az Egyesült Államokra. Egy 2024-ben készült, most kiszivárgott katonai terv arra épül, hogy „Washington ürügyet kereshet egy újabb agresszió elindítására” – miközben hivatalosan, a két ország arról beszél, hogy soha nem volt ilyen jó köztük a partnerség.

Faragó Tamás a női vízilabda-Eb-ezüstről: „a világbajnokot és az olimpiai bajnokot megelőzve lett most második a csapat”

Ezüstérmes lett a magyar női vízilabda-válogatott a Madeirán rendezett Európa-bajnokságon. Az InfoRádió Faragó Tamás olimpiai bajnok vízilabdázót, a női csapat korábbi szövetségi kapitányát kérte értékelésre. Szerinte spirituális tudás kell egy döntő megnyeréséhez, de a női válogatott az elmúlt három világversenyen döntőt játszott, a fiatalok pedig már nyertek is ifjúsági játékosokként.
inforadio
ARÉNA
2026.02.06. péntek, 18:00
Zsigmond Gábor
a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
Összejött a nagy mutavány: betoltak az államnak 200 milliárdot a magyar biztosítók

Összejött a nagy mutavány: betoltak az államnak 200 milliárdot a magyar biztosítók

A biztosítási szektor a magyar gazdaság egyik leginkább túladóztatott ágazata, ugyanakkor 2025 óta – a bankokhoz hasonlóan – lehetősége nyílt arra, hogy extraprofitadó-terhét állampapír-vásárlásokkal mérsékelje. Bár a biztosítók állampapírpiaci jelenléte hagyományosan nem a rövid távú optimalizálásról szól, az MNB csütörtökön közzétett adatai szerint szektorszinten mégis sikerült elérni a kitűzött célt: mintegy 200 milliárd forinttal nőtt a biztosítók állampapír-állománya, ami több mint 50 milliárd forint adómegtakarítást jelenthetett az ágazat számára. Idén már ennek körülbelül a felével is elérhető a maximális adókedvezmény, míg a jövő évtől a – nem létező – extraprofitot terhelő különadó teljes eltörlésében bíznak a szereplők. Erről a témáról is szó lesz a Portfolio közelgő Biztosítás 2026 konferenciáján, érdemes regisztrálni a szakmai rendezvényre!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×