Infostart.hu
eur:
362.86
usd:
323.46
bux:
147756.22
2026. november 5. csütörtök Imre
elektronikus kézifék
Nyitókép: Wikipédia

Újfajta bitztonsági funkciót teszteltek német rendőrök

Az elektromos rendszerű rögzítőfék merőben másképp, és sokkal biztonságosabban viselkedik, ha menet közben aktiválják, mint mechanikus elődje.

A múlt héten egy népszerű német rendőrpáros kipróbálta, hogy mi történik, ha menet közben behúzzák a szolgálati autójuk elektronikus rögzítőfékét, így ezt a kísérletet már nem nekünk kell elvégeznünk - írja a vezess.hu. A manőver a modern rendszer egyik nagy előnyére mutat rá a hagyományos mechanikus kézifékkel szemben.

A rendőrök ugyanis azt tapasztalták, hogy az autó gyorsan és kontrolláltan állt meg, a tervezők erre az eshetőségre is gondoltak. Az Audiban a rögzítőfék kapcsolójának meghúzása után a rendszer mind a négy féket és az ABS-t is aktiválta.

Az évek során több youtuber is végzett már hasonló kísérleteket. Tavaly a népszerű orosz Garage 54 csatorna több új kínai jármű, valamint egy 5-ös BMW elektronikus rögzítőfékét is tesztelte menet közben. Bár minden autóban működött a rendszer, valamiért az 5-ös BMW-nek sokkal tovább tartott megállnia, nekik úgy tűnik, az a típus nem aktiválja a blokkolásgátlót, és állt meg vészfék üzemmódban.

Még 2019-ben Cleetus McFarland is végzett egy hasonló tesztet a C7-es Corvette-jével. Az is biztonságosan és kontrolláltan állította meg az autót.

A való életben felmerülhet a kérdés, hogy miért lenne egyáltalán szükség egy autóban az elektronikus rögzítőfék meghúzására? A német rendőrök által bemutatott egyik forgatókönyv szerint hasznos lehet, ha a sofőr elalszik, vagy esetleg rosszul lesz, és egy utas a kézifék aktiválásával gyorsan le tudja lassítani az autót.

Ma már rengeteg használt autóban is ilyen elektromos kézifékkel találkozunk, ami ellentétben a hagyományos, mechanikus rendszerrel egy komplexebb, összetett technika, amit „bolondbiztos” elektronika felügyel. Így nem lehet vele hirtelen mozdulattal blokkolni a hátsó tengelyt, ami túlkormányzottságot, sodródást idéz elő.

Nyilván a kalandkereső sofőrök számára ez egy szomorú fejlemény, de az tény, hogy így sokkal biztonságosabb a haladás: poénos, esetleg részeg utasoknak nincs esélye veszélybe sodorni az autóban ülőket azzal, hogy hirtelen berántják a rögzítőféket. Egy ilyen akció ugyanis (megfelelő műszaki állapot esetén) csak a videókban bemutatott kontrollált lassulással jár.

Ez egy automata funkciója az elektromos rendszernek: ez megakadályozza, hogy a jármű elguruljon, miután megálltunk vele – például piros lámpánál, dugóban, vagy éppen egy meredek emelkedőn. Amint lenyomjuk a fékpedált és megállunk, a rendszer „megtartja” az autót, így nem kell folyamatosan a féken tartani a lábunkat.

Az Auto Hold funkció eredete a német gyártók innovációira vezethető vissza: először a prémiumszegmensben jelent meg, például az Audi, BMW és Volkswagen modellekben a 2000-es évek elején.

Nyilván az elsődleges cél az autósok életének további könnyítése volt, de egyéb előnyökkel is járt az elektronikus kézifék rendszerének bevezetése:

  • Így több helyet kaptak a tervezők a műszerfalon, illetve a középkonzolon, a hagyományos kézifékkart kiváltja egy kisebb és könnyebben kezelhető gomb, amely szabad teret biztosít a kezelőelemeknek, illetve tárolóegységeknek.
  • A hagyományos rögzítőfékhez szükséges mechanikus elemek elhagyásával (pl. a nagy méretű kézifékkar, bovdenek) egyszerűbb és gyorsabb az összeszerelés folyamata.
  • Az EPB egy mechatronikus rendszer, melynek működése közben minden folyamat diagnosztikai készülék által ellenőrizhető, a hibás működés vagy üzemzavar során eltárolt hibakódok a vezérlőegységből kiolvashatóak.
Címlapról ajánljuk
Ügynökakták: a szakértő óvatosságra kér, és egy másik, ezer konkrét sztorit kibontó weboldalra is felhívta a figyelmet

Ügynökakták: a szakértő óvatosságra kér, és egy másik, ezer konkrét sztorit kibontó weboldalra is felhívta a figyelmet

36 évvel az 1990-es rendszerváltás után megnyíltak az úgynevezett ügynökakták. De valójában mi lett most hozzáférhető, és mi az, ami továbbra is rejtve marad? Többek között erről beszélt az InfoRádióban Tabajdi Gábor történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatala és az 1956-os Intézet Alapítvány kutatója, aki szerint a nyilvántartásban lévők egy része olyan, akit nem sikerült beszervezni, de sok olyan is van, akinek a jelentései súlyos következményekkel jártak. A mintegy 150-160 ezer beszervezettből most 60 ezer név került nyilvánosságra.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.05. csütörtök, 18:00
Sári Zsolt
a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára
Ez így nem mehet tovább, új növekedési motor kell Közép-Európának – Látszik az út, csak el kell indulni rajta

Ez így nem mehet tovább, új növekedési motor kell Közép-Európának – Látszik az út, csak el kell indulni rajta

Az elmúlt évtizedekben a közép-európai országok gazdaságpolitikája jórészt azon alapult, hogy minél több külföldi működőtőkét vonzzanak be. Ez a modell azonban –  főleg a rendelkezésre álló munkaerő hiánya miatt – mostanra kifulladt, ezért új növekedési forrás után kell nézni – emeli ki friss elemzésében az ING Bank. A pénzintézet szakértői szerint ez az új modell meg is lenne: minél több nemzetközileg is versenyképes helyi céget kellene létrehozni, vagyis a tőkevonzás után a tőke kifektetése felé kellene fordulni. Ebben azonban egyelőre komoly lemaradásban vagyunk, bár egyre több régiós vállalkozás igyekszik terjeszkedni, hiányzik ennek állami ösztönzése, illetve más területen is vannak hiányosságok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×