Infostart.hu
eur:
363.19
usd:
323.58
bux:
147442.36
2026. november 5. csütörtök Imre
Rukla, 2017. február 7.Német katonák a NATO keleti szárnyának megerősítésére újonnan létrehozott zászlóalj fogadási ünnepségén a közép-litvániai Rukla támaszpontján 2017. február 7-én. Az észak-atlanti szövetség az orosz-ukrán konfliktus kiújulása miatt vezényelt csapatokat a Balti államokba. (MTI/EPA/Valda Kalnina)
Nyitókép: MTI/EPA/Valda Kalnina

Kiveszett a harci szellem a németekből

Egy új felmérés szerint csak minden hatodik német állítja azt, hogy egy katonai konfliktus esetén habozás nélkül hajlandó lenne fegyvert ragadni.

A Forsa német közvélemény-kutató intézet által az RND médiacsoport számára készített felmérés szerint a megkérdezettek 16 százaléka mondta azt, hogy "biztosan" harcolna, míg további 22 százalék felelte, hogy "valószínűleg" harcolna.

Egyértelmű többség, 59 százalék közölte azt, hogy "valószínűleg nem" vagy "biztosan nem" lenne hajlandó fegyverrel megvédeni Németországot, ha az országot megtámadnák. A nők körében ez az arány 72 százalékos volt. A felmérés szerint 27 százalék a következő öt évben

nagyon valószínűnek vagy valamennyire valószínűnek tart egy Németország elleni katonai támadást.

Eközben a megkérdezettek 59 százaléka valószínűnek tartja, hogy Németországnak kölcsönös védelmi kötelezettségei alapján katonai segítséget kell nyújtania egy másik NATO-tagországnak ebben az időszakban.

A Forsa július 28-án és 29-én végezte el a felmérést mintegy ezer német állampolgár körében, az ország védelmi felkészültségéről szóló fokozott vita közepette. Az eredmények hibahatára plusz-mínusz három százalékpont.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás a félidős választásokról: eddig tartott a trumpizmus?

Magyarics Tamás a félidős választásokról: eddig tartott a trumpizmus?

Magyarics Tamás külpolitikai szakértő szerint bár Donald Trump Make America Great Again-politikája alapvetően sikeres volt, mégis elpártoltak tőle a latinok és a feketék, véget érhetett a „trumpi koalíció kora” – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora.

Ügynökakták: a szakértő óvatosságra kér, és egy másik, ezer konkrét sztorit kibontó weboldalra is felhívta a figyelmet

36 évvel az 1990-es rendszerváltás után megnyíltak az úgynevezett ügynökakták. De valójában mi lett most hozzáférhető, és mi az, ami továbbra is rejtve marad? Többek között erről beszélt az InfoRádióban Tabajdi Gábor történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatala és az 1956-os Intézet Alapítvány kutatója, aki szerint a nyilvántartásban lévők egy része olyan, akit nem sikerült beszervezni, de sok olyan is van, akinek a jelentései súlyos következményekkel jártak. A mintegy 150-160 ezer beszervezettből most 60 ezer név került nyilvánosságra.
inforadio
ARÉNA
2026.11.05. csütörtök, 18:00
Sári Zsolt
a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×