A testület szerdai döntésével Küküllőszéplak mellett a hozzá tartozó Héderfalva, Oláhszentlászló, Kisszentlászló és Vajdakuta falvakra terjesztették ki a veszélyhelyzetet. Ezáltal a korábbi 16-ról 21-re nőtt a vízellátási gondokkal küzdő Maros megyei települések száma.

A Maros megyei vészhelyzeti bizottság június 2-án hirdetett veszélyhelyzetet 30 napra Dicsőszentmárton városban, valamint Szászbogács, Ádámos és Vámosgálfalva községekben, ahol a Kis-Küküllő sótartalmának növekedése miatt ihatatlanná vált a vezetékes víz, majd a vízszolgáltatást is le kellett állítani.

A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) tíz megye hatóságainak segítségével 1,1 millió liter vizet osztott ki a térségben, ebből 471 ezer liter volt ivóvíz, 543 ezer liter pedig háztartási víz. Az ökológiai katasztrófa sújtotta erdélyi kistérségben 81 vízosztó pont üzemel.

Barabási Antal-Szabolcs Maros megyei prefektus szerdán bejelentette, hogy a marosvásárhelyi önkormányzat egy 30 ezer literes tartálykocsit vásárol a Kis-Küküllő térségének megsegítésére, és csütörtökön a Maros megyei önkormányzatnak is dönt egy hasonló beruházásáról.

Kovács Mihály Levente marosvásárhelyi alpolgármester, ügyvivő polgármester szerint a 600 ezer lejes (47,5 millió forint) beruházással szolidaritásukat fejezik ki a Kis-Küküllőmente lakosaival. A berendezést a közterület-fenntartó vállalat szerzi be, de kölcsönadják a katasztrófavédelemnek, így ivóvízszállításhoz és tűzoltáshoz is használják majd.

Sipos Levente, az Aquaserv vízszolgáltató igazgatója szerint Dicsőszentmártonban ismét beindították a vízszolgáltatást, de időbe telik, míg újra megtelnek a tartályok. Közölte: a víz sótartalma szerdán 1000 milligramm volt literenként, a csapvíz továbbra is ihatatlan, csak háztartási munkákhoz használható.

Székely Annamária, a Maros megyei környezetvédelmi őrség igazgatója elmondta: a folyóban jelentősen csökkent az elpusztult halak száma, és a vadállatok is fogyasztottak ezekből. Mint közölte, a vízben kis halak is megjelentek, de a parajdi helyzet miatt tartani kell újabb sóhullámoktól.

A Kis-Küküllő folyónak azután nőtt meg a sótartalma, hogy belefolyt a parajdi sóbánya fölött haladó és a bánya vízével keveredett Korond-patak magas sókoncentrációjú vize ökológiai katasztrófát okozva.

A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és a látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.