Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Ruanda
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Elemző: Ruanda a brit deportáltak helyett most az amerikaiakat fogadná be

Egyre több ország próbálkozik megállapodást kötni az illegális bevándorlók kitoloncolásáról. Ruanda már sokszor előtérbe került annak ellenére, hogy a brit legfelsőbb bíróság nem minősítette biztonságos harmadik országnak. Ezúttal az Egyesült Államok tárgyal erről az afrikai országgal – mondta el az InfoRádióban Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője.

Szijjártó Péter hétfőn Budapesten fogadta ruandai kollégáját, Olivier Nduhungirehét, akivel a kétoldalú együttműködés erősítéséről tárgyalt. A találkozót követően a külgazdasági és külügyminiszter kijelentette: Magyarország Afrika több pontján vállal szerepet az életkörülmények javításában, ami alapfeltétele annak, hogy a kontinens gyorsan növekvő lakosságát helyben lehessen tartani, megelőzve ezzel az újabb migrációs hullámokat.

Olivier Nduhungirehe ruandai külügyminiszter korábban megerősítette, hogy tárgyalások folynak a kiutasított migránsok átvételéről az Egyesült Államokból. Ez nem lenne precedens nélküli, ugyanis már volt egy iraki származású deportált, akit az Egyesült Államokból a kelet-afrikai országba toloncoltak ki márciusban – ismertette a Migrációkutató Intézet elemzője az InfoRádióban. Gönczi Róbert emlékeztetett: Omar Abdulsattar Ameen 2014-ben menedékes státuszt kapott az Egyesült Államokban, ugyanakkor az iraki kormány jelezte, hogy nagy valószínűséggel kötődése van az Iszlám Állam terrorszervezethez, ezért végül kiutasították az USA-ból, ezután került Ruandába.

„A ruandai külügyminiszter bejelentése a migránsok befogadásáról illeszkedne egy nagyobb összképbe, ami tekinthető Donald Trump második elnöki ciklusa bevándorláspolitikai reformjának” – magyarázta az elemző. Marco Rubio amerikai külügyminiszter minél több harmadik országgal igyekszik megállapodni jellemzően kiutasított személyek átvételéről, akiket nem lehetne közvetlenül nemzetközi jog alapján visszaadni azokba az országokba, ahonnan érkeztek, ugyanis azok nem biztonságos harmadik országok.

Fejlődő afrikai ország, diktatórikus jegyekkel

„Ruanda stabil gazdaságú országnak számít, viccesen szoktak úgy is fogalmazni, hogy Ruanda Afrika Szingapúrja, hiszen hasonló jegyekkel rendelkezik, aprócska, stabil gazdaságú ország erős autoriter vezetés alatt” – állapította meg Gönczi Róbert hozzátéve, hogy Ruanda rendkívül nyitott a kitoloncoltak befogadására, ami financiális előnyöket is jelent.

Az Egyesült Királyságban a még a konzervatív kormányokhoz köthető a Ruanda-terv végül azért nem tudott megvalósulni, mert

a brit legfelsőbb bíróság nem minősítette biztonságos harmadik országnak Ruandát. A testület arra hivatkozott, hogy az afrikai ország nem biztosítja a vissza nem küldhetőség elvét.

A nemzetközi jogi alaptétel akadályozza meg, hogy ne lehessen visszaküldeni az érintetteket olyan területekre, amelyek nem biztonságosak. Hasonló tárgyalásokat folytatott korábban Ruandával Izrael és Dánia is.

A Migrációkutató Intézet elemzője kitért arra is, hogy Washington mindig nyújt valamilyen kedvezményt, támogatást, amiért cserébe kéri a kiutasítottak befogadását. A Salvadorral kötött megállapodás szerint az Egyesült Államok évi hatmillió dollárral támogatja az ország börtönprogramját, amelyért cserébe befogadnak venezuelai kartelltagokat, akik az Egyesült Államok területén tartózkodnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×