Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső
Man on pedestrian crossing in autumn, in danger of being hit by car
Nyitókép: PinkBadger/Getty Images

Újragondolták a zebrák csíkozását egy német városban

A németek szerint a fordított zebra életeket menthet.

Az évtizedek óta világszerte hagyományosan alkalmazott gyalogátkelő-jelölésekkel szemben a fehér csíkokat 90 fokkal elfordítva festik fel a németországi Erfurt városban – olvashatjuk a vezess.hu portálon.

A városvezetés és a helyi egyetem közös kísérleti projektjének tagjai úgy gondolják, a keresztirányú csíkozás biztonságosabbá teszi a gyalogosok úttesten való áthaladását, mivel a felfestések vizuális akadályt jelentenek a járművezetők számára.

A keresztirányú felfestésekkel jelölt gyalogos-átkelőhelyek ötlete egyébként korántsem új.

Az elmélet egyik legismertebb képviselője Justus Alois Dahinden (1925–2020), a bécsi Műszaki egyetem egykori professzora volt. Álláspontja szerint a hosszirányban alkalmazott hagyományos jelzések alapvetően folyamatos haladásra ösztönzik a járművek vezetőit. Ezzel szemben az átlósan, az út tengelyére merőlegesen alkalmazott jelzések valamilyen akadályt jeleznek, optikai sorompóként működve lassítják a járműforgalmat, és már jó előre felkeltik a járművezetők figyelmét.

A professzor szerint a figyelemfelkeltés és az észlelés megkönnyítése mellett más előnye is van az újszerű felfestésnek. Tapasztalatai szerint ugyanis a gyalogosok, különösen a gyerekek hajlamosak arra, hogy a csíkokon haladjanak, ami a legrövidebb utat jelenti a túloldal felé. És ha a csíkokat dupla szélességben festik fel, akkor

a gyermek és hozzátartozója kéz a kézben elférhetnének egyetlen csíkon.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire fontos, hogy ne csak az autósok, a gyalogosok is észnél legyenek a zebrán.

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

A "szokásos" tagállami és intézményi ellentétek mellett az európai politika őszi fordulata is akadályozza az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását, ez pedig a Magyarországnak járó jövőbeli forrásokkal kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok egy része kisebb költségvetést és kevesebb befizetést, a másik változatlan agrár- és kohéziós támogatásokat szeretne, miközben az Európai Parlament az uniós szintű területekre is jóval több pénzt szánna, mint korábban. Engedni egyelőre senki nem akar, pedig az idő vészesen fogy, mivel 2027-ben az eddiginél is nehezebb lehet a megállapodás tető alá hozása. Cikkünkben négy forgatókönyvet vázolunk fel, amelyek mentén eldőlhet az európai politika új iránya, illetve a Magyarországnak járó források sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×