Infostart.hu
eur:
385.07
usd:
327.62
bux:
109950.99
2025. december 15. hétfő Valér
Friedrich Merz, az ellenzéki német Kereszténydemokrata Unió, a CDU elnöke és frakcióvezetője a CDU/CSU kancellárjelöltje (b) és  Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió, a CSU elnöke egy berlini CDU-rendezvényen 2025. február 3-án. Az előrehozott parlamenti választásokat 2025. február 23-án tartják Németországban.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Már a koalícióról tárgyal a CDU/CSU és az SPD Németországban, de éles ellentétek buktak ki

Huszonnégy órával a vasárnapi előre hozott parlamenti választások után már a jövő van napirenden Németországban. A győztes, a konzervatív CDU/CSU a nagy vesztessel, az eddigi vezető kormánypárttal, a szociáldemokrata SPD-vel kezdett koalíciós egyeztetéseket, amelyeken az eddigi kancellár, Olaf Scholz már nem vesz részt.

A tárgyalásokról érdemi tartalmi kérdések egyelőre nem szivárogtak ki, az azonban a német portáloknak köszönhetően ismertté vált, hogy a szociáldemokraták nem a vesztes pozíciójából vágtak neki a konzultációknak. Mint ahogy az is, hogy az SPD új felállásban és új vezetőkkel készül a koalíciós szerepvállalásra, Olaf Scholz immár csak parlamenti képviselőként hallathatja hangját.

Kiszivárgott értesülések szerint a konzervatív kancellárjelölt, Friedrich Merz első számú tárgyalópartnere a szociáldemokraták eddigi társelnöke, Lars Klingbeil lesz. A 47 éves politikus már jelezte, hogy az új Bundestagban megpályázza a frakcióvezetői tisztséget is. Ambícióit alátámasztotta a megkezdett konzultációkkal kapcsolatos állásfoglalásával is, utalva arra, hogy pártja szerint Merz részéről egyrészt hangnem-, másrészt irányválásra van szüksé, és a győzelem ellenére a konzervatívok kancellárjelöltjének a kétpárti koalíció sikere érdekében engedményeket kell tennie.

Az ARD közszolgálati televíziónak nyilatkozva Lars Klingbeil kijelentette, hogy a dolgozó középosztálynak magasabb bérekre van szüksége, stabilizálni kell a nyugdíjakat, továbbá ösztönözni kell a milliárdos befektetéseket. Szerinte a labda Friedrich Merz térfelén van, és egyáltalán nem biztos, hogy létrejön a koalíció a szociáldemokratákkal, ugyanakkor saját pártját is felszólította a felelősségvállalásra.

Klingbeilhez hasonlóan követeléseket támasztott az SPD másik erős embere, az eddigi védelmi miniszter, Boris Pistorius is. A korábbi kormány kudarca ellenére rendkívül népszerű politikus ismételten hangsúlyozta, hogy a Bundeswehrnek több pénzre van szüksége. A Bild című lapnak nyilatkozva elkerülhetetlennek nevezte a költségvetési kiadásokat több mint tíz éve korlátozó úgynevezett adósságfék hatályon kívül helyezését.

Németország minden valószínűség szerinti új kancellárja minderre egyelőre nem reagált. Nyilatkozott viszont Markus Söder bajor miniszterelnök, a kisebbik keresztény párt, a CSU elnöke, aki a szociáldemokratákkal fennálló nézeteltérések ellenére annak a meggyőződésének adott hangot, hogy létrejön a konzervatívokból és az SPD-ből álló nagykoalíció. Söder megerősítette, hogy elsődlegesnek tartja az illegális bevándorlás elleni harc szigorítását. Szavai szerint

a Németországnak súlyos károkat okozó merkeli liberális menekültpolitikának egyszer és mindenkorra véget kell vetni.

Külön érdekesség, hogy noha a vasárnapi választásokat már az új, még a Scholz-kormány által 2023-ban elfogadott új választójogi törvény alapján tartották, a két konzervatív pártvezető, Merz és Söder egyaránt állást foglalt annak részleges, a közvetlen mandátumok sorsát befolyásoló reformja mellett.

A választásokat követő első nyilatkozataiban Merz a szociáldemokratákkal alakítandó cselekvőképes kormányt ígért, azt hangoztatva, hogy Németország új kormánya húsvétig megalakulhat. A CDU-elnök első, immár potenciális kancellárként hozott döntése ugyanakkor felzúdulást váltott ki a szociáldemokraták körében: a választásokat követően németországi látogatásra hívta meg Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, aki gratulált győzelméhez. A meghívás annak ellenére történt, hogy hogy az izraeli kormányfő ellen elfogatóparancsot adott ki a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság. Merz közölte, abszurdnak tartja azt az elképzelést, hogy egy izraeli miniszterelnök nem látogathat el a szövetségi köztársaságba, és megtalálják majd ennek a módját.

A meghívás ellen a leghatározottabban tiltakozott a választásokon kiválóan szerepelt, az egykori NDK-hoz kötődő Baloldal Pártja, a Die Linke, de nem sokkal később az SPD is. A szociáldemokrata párt külpolitikai szakértője, Nils Schmid "kulcsfontosságúnak" nevezte a hágai büntetőbíróság döntéseinek tiszteletben tartását. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy a jelenlegi körülmények között "okos diplomáciára" van szükség. Reményét fejezte ki, hogy a német kormány megtalálja a megfelelő módját annak, hogy továbbra is szoros kapcsolatokat tartson fenn az izraeli kormánnyal, mégpedig anélkül, hogy megkérdőjelezné a hágai bíróság illetékességét.

A keddi nap a Bundestagban az új parlamenti frakciók ülésével kezdődött. Valóságos diadalülést tartott a választások nagy győztese, a radiális jobboldali AfD párt, amely csaknem 10 százalékkal több szavazatot szerzett, mint a 2021 szeptemberében tartott választásokon. Hasonló sikert a választások tényleges győztese, a CDU/CSU sem könyvelhetett el.

Noha az AfD-vel sem a CDU/CSU, sem az SPD nem hajlandó koalícióra lépni, az Alice Weidel és Tino Chrupalla társelnökök vezette párt megerősítette, hogy az új Bundestagban a párt az elért választási eredmény nyomán több bizottsági elnöki tisztségre törekszik.

Elemzők szerint kulcsfontosság az is, hogy az új ciklusban ki lesz a parlament alsóházának új elnöke, aki tisztségében az eddigi szociáldemokrata elnököt, Bärbel Bast váltja majd, de a parlamenti erőviszonyok alapján megkérdőjelezhetetlen, hogy az új Bundestag-elnök konzervatív politikus lesz.

Címlapról ajánljuk
Bendarzsevszkij Anton: Ukrajna csak a NATO-tagságról mondana le, de arra nem is volt reális esélye

Bendarzsevszkij Anton: Ukrajna csak a NATO-tagságról mondana le, de arra nem is volt reális esélye

Bár az áprilisi és az augusztusi tárgyalások nem hoztak valódi áttörést, most ígéretesnek tűnnek a fejlemények. Ukrajna biztonsági garanciák mellett hajlandó lemondani a NATO-tagságról. Ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelentette be, mielőtt vasárnap Berlinben tárgyalóasztalhoz ült az Egyesült Államok kormányzati delegációjával.

Ondré Péter: a minőségi hal egyáltalán nem olyan elérhetetlenül drága, mint ahogy sokan mondják

Az Agrármarketing Centrum ügyvezetője az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár most már több halat esznek a magyarok, a fogyasztás még mindig rendkívül alacsony, és az egész éves fogyasztás harmada az advent időszakra korlátozódik. Pedig EU-s szinten két halfajta tenyésztésében és feldolgozásában is élen járunk.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Egyre jobb a hangulat a tőzsdéken, felpattant ez a magyar részvény!

Egyre jobb a hangulat a tőzsdéken, felpattant ez a magyar részvény!

Rossz hangulatban indult a hét az ázsiai tőzsdéken, Európában azonban felpattanás jött. Idehaza is jó a hangulat, különösen a Richter teljesít jól a reggeli bejelentést követően. Ami a gazdasági eseményeket illeti, a tengerentúlról délután a New York-i régió feldolgozóipari aktivitását mérő Empire State index érkezik, megadva a hetet indító alaphangulatot. Az amerikai kormányzati leállás után több kulcsfontosságú adat is érkezik majd a hét során, így lesznek nagy elmozdulások.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×