Infostart.hu
eur:
378.39
usd:
320.83
bux:
124714.69
2026. február 25. szerda Géza
Friedrich Merz, az ellenzéki német Kereszténydemokrata Unió, a CDU elnöke és frakcióvezetője a CDU/CSU kancellárjelöltje (b) és  Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió, a CSU elnöke egy berlini CDU-rendezvényen 2025. február 3-án. Az előrehozott parlamenti választásokat 2025. február 23-án tartják Németországban.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Már a koalícióról tárgyal a CDU/CSU és az SPD Németországban, de éles ellentétek buktak ki

Huszonnégy órával a vasárnapi előre hozott parlamenti választások után már a jövő van napirenden Németországban. A győztes, a konzervatív CDU/CSU a nagy vesztessel, az eddigi vezető kormánypárttal, a szociáldemokrata SPD-vel kezdett koalíciós egyeztetéseket, amelyeken az eddigi kancellár, Olaf Scholz már nem vesz részt.

A tárgyalásokról érdemi tartalmi kérdések egyelőre nem szivárogtak ki, az azonban a német portáloknak köszönhetően ismertté vált, hogy a szociáldemokraták nem a vesztes pozíciójából vágtak neki a konzultációknak. Mint ahogy az is, hogy az SPD új felállásban és új vezetőkkel készül a koalíciós szerepvállalásra, Olaf Scholz immár csak parlamenti képviselőként hallathatja hangját.

Kiszivárgott értesülések szerint a konzervatív kancellárjelölt, Friedrich Merz első számú tárgyalópartnere a szociáldemokraták eddigi társelnöke, Lars Klingbeil lesz. A 47 éves politikus már jelezte, hogy az új Bundestagban megpályázza a frakcióvezetői tisztséget is. Ambícióit alátámasztotta a megkezdett konzultációkkal kapcsolatos állásfoglalásával is, utalva arra, hogy pártja szerint Merz részéről egyrészt hangnem-, másrészt irányválásra van szüksé, és a győzelem ellenére a konzervatívok kancellárjelöltjének a kétpárti koalíció sikere érdekében engedményeket kell tennie.

Az ARD közszolgálati televíziónak nyilatkozva Lars Klingbeil kijelentette, hogy a dolgozó középosztálynak magasabb bérekre van szüksége, stabilizálni kell a nyugdíjakat, továbbá ösztönözni kell a milliárdos befektetéseket. Szerinte a labda Friedrich Merz térfelén van, és egyáltalán nem biztos, hogy létrejön a koalíció a szociáldemokratákkal, ugyanakkor saját pártját is felszólította a felelősségvállalásra.

Klingbeilhez hasonlóan követeléseket támasztott az SPD másik erős embere, az eddigi védelmi miniszter, Boris Pistorius is. A korábbi kormány kudarca ellenére rendkívül népszerű politikus ismételten hangsúlyozta, hogy a Bundeswehrnek több pénzre van szüksége. A Bild című lapnak nyilatkozva elkerülhetetlennek nevezte a költségvetési kiadásokat több mint tíz éve korlátozó úgynevezett adósságfék hatályon kívül helyezését.

Németország minden valószínűség szerinti új kancellárja minderre egyelőre nem reagált. Nyilatkozott viszont Markus Söder bajor miniszterelnök, a kisebbik keresztény párt, a CSU elnöke, aki a szociáldemokratákkal fennálló nézeteltérések ellenére annak a meggyőződésének adott hangot, hogy létrejön a konzervatívokból és az SPD-ből álló nagykoalíció. Söder megerősítette, hogy elsődlegesnek tartja az illegális bevándorlás elleni harc szigorítását. Szavai szerint

a Németországnak súlyos károkat okozó merkeli liberális menekültpolitikának egyszer és mindenkorra véget kell vetni.

Külön érdekesség, hogy noha a vasárnapi választásokat már az új, még a Scholz-kormány által 2023-ban elfogadott új választójogi törvény alapján tartották, a két konzervatív pártvezető, Merz és Söder egyaránt állást foglalt annak részleges, a közvetlen mandátumok sorsát befolyásoló reformja mellett.

A választásokat követő első nyilatkozataiban Merz a szociáldemokratákkal alakítandó cselekvőképes kormányt ígért, azt hangoztatva, hogy Németország új kormánya húsvétig megalakulhat. A CDU-elnök első, immár potenciális kancellárként hozott döntése ugyanakkor felzúdulást váltott ki a szociáldemokraták körében: a választásokat követően németországi látogatásra hívta meg Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, aki gratulált győzelméhez. A meghívás annak ellenére történt, hogy hogy az izraeli kormányfő ellen elfogatóparancsot adott ki a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság. Merz közölte, abszurdnak tartja azt az elképzelést, hogy egy izraeli miniszterelnök nem látogathat el a szövetségi köztársaságba, és megtalálják majd ennek a módját.

A meghívás ellen a leghatározottabban tiltakozott a választásokon kiválóan szerepelt, az egykori NDK-hoz kötődő Baloldal Pártja, a Die Linke, de nem sokkal később az SPD is. A szociáldemokrata párt külpolitikai szakértője, Nils Schmid "kulcsfontosságúnak" nevezte a hágai büntetőbíróság döntéseinek tiszteletben tartását. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy a jelenlegi körülmények között "okos diplomáciára" van szükség. Reményét fejezte ki, hogy a német kormány megtalálja a megfelelő módját annak, hogy továbbra is szoros kapcsolatokat tartson fenn az izraeli kormánnyal, mégpedig anélkül, hogy megkérdőjelezné a hágai bíróság illetékességét.

A keddi nap a Bundestagban az új parlamenti frakciók ülésével kezdődött. Valóságos diadalülést tartott a választások nagy győztese, a radiális jobboldali AfD párt, amely csaknem 10 százalékkal több szavazatot szerzett, mint a 2021 szeptemberében tartott választásokon. Hasonló sikert a választások tényleges győztese, a CDU/CSU sem könyvelhetett el.

Noha az AfD-vel sem a CDU/CSU, sem az SPD nem hajlandó koalícióra lépni, az Alice Weidel és Tino Chrupalla társelnökök vezette párt megerősítette, hogy az új Bundestagban a párt az elért választási eredmény nyomán több bizottsági elnöki tisztségre törekszik.

Elemzők szerint kulcsfontosság az is, hogy az új ciklusban ki lesz a parlament alsóházának új elnöke, aki tisztségében az eddigi szociáldemokrata elnököt, Bärbel Bast váltja majd, de a parlamenti erőviszonyok alapján megkérdőjelezhetetlen, hogy az új Bundestag-elnök konzervatív politikus lesz.

Címlapról ajánljuk
Friss felmérés: a németek többsége a CDU/CSU és az AfD koalícióját szeretné

Friss felmérés: a németek többsége a CDU/CSU és az AfD koalícióját szeretné

Pontosan egy évvel ezelőtt tartották Németországban az előrehozott parlamenti választásokat, amely két hónappal később CDU/CSU és az SPD kormánykoalíciójához vezetett. A legfrissebb felmérés eredményei mellett az is kiderült, hogy már nem csak az AfD számít „veszélyes” pártnak.

Újabb napot csúszik a Barátság kőolajvezeték újraindítása, Ursula von der Leyen is megszólalt

Ismét későbbre, február 26-ra halasztotta az ukrán fél a Barátság kőolajvezeték újraindításának időpontját – közölte a szlovák gazdasági minisztérium. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arra kérte Volodimir Zelenszkijt, hogy gyorsítsa fel az orosz támadás során megrongálódott Barátság vezeték javítási munkáit.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×