Fegyveres lázadók offenzívában elfoglalták néhány nap alatt a második legnagyobb szíriai várost, Aleppót, ahonnan a szíriai kormányerők és az őket támogató más nemzetiségi erők is pánikszerűen menekülnek.

A kialakult helyzet okait boncolgatva Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének egyetemi docense az InfoRádióban elmondta, Szíria eddig is megosztott volt, 70 százalékán uralkodott csak Bassár el-Aszad elnök, a törökök ott vannak Idlíb tartományban, a kurdok pedig északkeleten.

"Az a levantei felszabadító szervezet, amely most harcosokat küldött Aleppóba, régóta azon van, hogy megerősödjön, fegyvereket vásároljon. Ennek érdekében a helyi hatóságokkal is jóban volt. Gyakorlatilag kaptak Ukrajnától is támogatást. Nagyon sok elemző azt mondta, hogy azzal, hogy Oroszország el van foglalva Ukrajnával, a Hezbollah el van foglalva Izraellel, előbb-utóbb itt valami történhet, ez következett most be" – mondta Tálas Péter.

A levantei felszabadító szervezetről elmondta, egy iszlamista milícia, gyakorlatilag az egykori al-Núszra 2011-ben létrejött szervezetből alakult ki. A polgárháborúba is bekapcsolódott a szélsőséges milíciákkal együtt, a fegyverletételért cserébe telepítették le őket Idlib tartományban, és amíg együttműködött a helyi hatóságokkal, erősítette magát és fegyvereket vett.

Hogy Aleppó elfoglalása kinek érzékeny veszteség, arra három tényezőt mondott:

1. Oroszországnak mindenekelőtt, amely az amerikaiak után a szíriai helyzetért felelősséget vállalt
2. Iránnak
3. Bassár el-Aszadnak.

"Lehet is látni már, hogy az oroszok és Aszadék bombázzák Aleppó környékét. Irán is csapatokat küldött" – mutatott rá.

De nyertese is van a helyzetnek: Törökország. "Már régóta tárgyalni akar Aszaddal, azt szeretné, ha ő fellépne végre a szíriai kurdokkal szemben. Meglátjuk, mennyire lesz tartós ez a szíriai kaland" – tette hozzá.

Szíria Tálas Péter szerint alapvetően stabil országnak mondható.

"2020-ban született egy megállapodás Törökország, Aszad elnök és Irán, valamint Oroszország között, azóta ez a mostani a legnagyobb ütközet.

Azt kell látni, hogy magában a szíriai polgárháborúban félmillió halott volt, több százezer eltűnt ember, több millió menekült, és ebből hatmillió Libanonba, Jordániába és Törökországba ment, utóbbiba magában hárommillió, de ebből az elmúlt években félmilliót a török hatóságok már vissza tudtak arra a területre telepíteni, ahol ők gyakorolják a hatalmat. Ez stabilitást, de törékeny stabilitást hozott, hiszen három-négy tényező uralkodik ilyen módon egy országban" – magyarázta Tálas Péter.

Hogy mi inkább közös érdek, Aszad elnök maradása vagy távozása, arról azt mondta, hogy inkább az első, sőt hogy próbáljon is úrrá lenni a helyzeten. "Szerintem nincs ideje, energiája most azoknak az országoknak, amelyek itt eddig felügyelték Szíriát" – mondta a szakértő.

Nagyon fontos tényezőképnt emelte ki a Hezbollahot, amely Asszsad szövetségese volt, Irán támogatásával lényegében az Aszad-hadsereget képezte ki, és ez a Hezbollah is tavaly október 7. óta a gázai háborúval, illetve Izrael támadásával, majd most pedig a saját védelmével volt elfoglalva.

"Ez azt jelenti, hogy nincs olyan tényező, amely most nagyon oda tudna figyelni Szíriára, ezért mindenki abban érdekelt, hogy Aszad tegyen rendet" – összegzett Tálas Péter.