Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
337.02
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter beszél a szíriai hivatali partnerével, Fejszál Mekdaddal tartott közös sajtóértekezletükön a moszkvai külügyminisztériumban 2022. augusztus 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Natalija Kolesznyikova

Szergej Lavrov: a NATO "elvetette az illemet" a preventív csapás mérlegelésével

A NATO "elvetette az illemet", amikor megengedte magának, hogy orosz területre irányuló megelőző csapások lehetőségét mérlegelje - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Független Államok Közössége (FÁK) tagállamai biztonsági és hírszerző szolgálati vezetőinek keddi találkozóján.

"A minap a NATO katonai bizottságának vezetője, (Rob) Bauer úr egyenesen azt mondta, hogy (…) az észak-atlanti szövetség tagállamai védelmi céljainak elérése érdekében arra van szükség, hogy megelőző csapást mérjenek az Oroszországi Föderációban azokra a célpontokra, amelyek a NATO szerint veszélyt jelenthetnek a szövetségre. Azt hiszem, itt nincs mit kommentálni, egyszerűen már elvetettek minden illemet, és nyilvánosan felfedik valódi szándékaikat" - mutatott rá Lavrov.

Egy brüsszeli konferencián Rob Bauer tengernagy, a NATO Katonai Bizottságának vezetője nemrégiben arra szólított fel, hogy konfliktus esetén több fegyvert kell gyártani az Oroszország mélyén végrehajtott precíziós csapásokhoz.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak nyilatkozva felelőtlenségnek nevezte a nukleáris fegyverek Ukrajnába telepítése lehetőségének latolgatását. A Kreml tisztségviselője a The New York Times amerikai lapnak arra az értesülésére reagált, amely szerint amerikai és európai tisztviselők atomfegyverek Ukrajnába telepítését javasolták.

"Még a legprovokatívabb, a feszültség fokozását célzó irányvonalnak is van egy ilyen rendkívül szélsőséges szárnya.

(…) Ez abszolút felelőtlen érvelés olyan emberek részéről, akik valószínűleg rosszul ismerik a valóságot, és nem éreznek felelősséget, amikor ilyen kijelentéseket tesznek. De látjuk, hogy mindezek a kijelentések névtelenek" - mondta.

Peszkov érvelése szerint a nukleáris eszkaláció kockázatainak felméréséhez alaposan tanulmányozni kell Oroszország módosított nukleáris doktrínáját, Vlagyimir Putyin elnök nyilatkozatait és a konfliktusokban érintett nyugati országok lépéseit.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese az Al Arabiya televíziócsatornának nyilatkozva hangsúlyozta, hogy abszolút minden "vörös vonalat" megsértettek, a nyugati nagy hatótávolságú fegyverekkel orosz terület belsejébe mért csapásokkal. Hangsúlyozta, hogy semmi ilyesmi nem múlik el nyomtalanul.

Medvegyev a Telegram-csatornáján arra figyelmeztetett, hogy

a nukleáris fegyverek tényleges átadása Kijevnek felér egy Oroszország elleni támadással, aminek "nyilvánvaló következményei" lesznek.

A volt elnök és kormányfő rámutatott, hogy így rendelkezik az Oroszország állami politikájának alapjai a nukleáris elrettentés területén című dokumentum - a módosított orosz nukleáris doktrína - 19. pontja.

A tisztségviselő szerint kérdéseket vet fel mindazok mentális állapota, akik komolyan beszélnek arról, hogy nukleáris fegyvereket adjanak át Ukrajnának, amely háborúban áll "a legnagyobb atomhatalommal". Szerinte felmerült a paranoid pszichózis gyanúja Joe Biden amerikai elnök esetében is.

Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója a FÁK biztonsági elöljáróinak tanácskozásán úgy vélekedett, nem valószínű, hogy Donald Trump elnökké választása radikális változást hoz az amerikai külpolitikában.

"Sőt, az sem kizárt, hogy a távozó Biden csapata a belpolitikai harc keretében megpróbálja majd maximálisan súlyosbítani a helyzetet Eurázsiának az amerikaiak számára kulcsfontosságú régióiban" - mondta Bortnyikov.

Szerinte ez elsősorban a posztszovjet térségre, a Közel- és Közép-Keletre, valamint Délkelet-Ázsiára vonatkozik.

"A fő cél az, hogy megnehezítsék az új kormányzat számára a felgyülemlett problémák politikai megoldásának potenciális lehetőségeit"

- mondta az FSZB igazgatója.

Álláspontja értelmében, amennyiben megengedik az ukrán hadseregnek, hogy nagy hatótávolságú rakétákkal mélységi csapásokat mérjen orosz területre, az "elkerülhetetlenül az Ukrajnában és környékén zajló konfliktus eszkalálódásához vezet".

"Ezenkívül az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és szövetségeseik továbbra is megpróbálnak majd durván beavatkozni a FÁK-on belüli szövetségi kapcsolatokba, blokkolni az integrációs folyamatokat, lejáratni közös fellépésünket a nemzetközösségi térség biztonságának és stabilitásának szavatolása érdekében" - hangoztatta Bortnyikov.

"Kétségtelen, hogy mindannyiunknak készen kell állnunk bármilyen provokációra" - mondta az FSZB főnöke.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×