Infostart.hu
eur:
373.22
usd:
340.01
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Karl Nehammer, az előrehozott parlamenti választásokon győztes Osztrák Néppárt (ÖVP) főtitkára sajtóértekezletet tart Bécsben 2019. október 1-jén. A plakát feliratának jelentése: az új néppárt.
Nyitókép: MTI/AP/Ronald Zak

Fordulat Ausztriában: a regnáló kancellárnak kell megpróbálnia kormányt alakítani

A hivatalban lévő kancellárt, Karl Nehammert bízta meg kormányalakítással az osztrák államfő. A szeptember 29-i parlamenti választásokat követő patthelyzet ezzel a jelek szerint lezárul. Alexander Van der Bellen azzal indokolta a szokásjoggal szakító döntését, hogy a választásokon győztes, a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárttal, illetve annak elnökével, Herbert Kickllel egyik parlamenti párt sem kívánt együttműködni.

Alexander Van der Bellen kedden a Hofburgban rendkívüli nyiklatkozatban jelentette be ténylegesen rendkívüli dönntését.

Ezt megelőzően az államfő több napon keresztül konzultált valamennyi parlamenti párt elnökével, majd a három legerősebb párt, az FPÖ, valamint a Karl Nehmmer vezette Osztrák Néppárt (ÖVP) és a harmadik helyen végzett Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) vezetőjét megoldás érdekében egymás közötti konzultációkra szólította fel, ezek azonban nem hoztak eredményt.

Közben Herbert Kickl megerősítette, hogy a győztes párt vezetőjeként ragaszkodik a kormányalakításhoz, ám az összes többi potenciális partner elutasította FPÖ-vel, illetve Kickllel való együttműködést.

Ennek nyomán döntött az államfő úgy, hogy a 2021 decembere óta hivatalban lévő Karl Nehammert bízza meg ismét kormányalakítással, hangsúlyozva a stabil kormány létrejöttének szükségességét.

Alexander Van der Bellen egyben felszólította Nehammert arra, hogy kezdjen koalíciós tárgyalásokat a SPÖ vezetőjével, Andreas Bablerrel.

A stabil többség érdekében javasolta egy kisebb parlamenti párt, az Új Ausztria és Baloldal Pártja, vagy az ÖVP eddigi koalíciós partnere, a Zöld Párt bevonását is.

Ebben az esetben Ausztriának első ízben lenne három pártból álló koalíciós kormánya.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×