Magyarország kész kivenni a részét a további illegális migrációs hullámok megelőzéséből, illetve ezzel párhuzamosan a menekültek megfelelő ellátásának biztosításából is - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Genfben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) végrehajtó bizottsági ülésén kifejtette, hogy a világ jelenleg a veszélyek korát éli, egyre több a fegyveres konfliktus, nő a terrorfenyegetettség, szélsőséges ideológiák terjednek, és mindezek következtében egyre több ember kényszerül elhagyni a lakóhelyét, amit jól mutat, hogy mostanra a menekültek száma meghaladja a 120 milliót globálisan.

Aláhúzta, hogy meg kell erősíteni az UNHCR működését a menekültek megfelelő ellátásának biztosítása érdekében, illetve be kell tartani a nemzetközi jogot, így megelőzve az újabb tömeges illegális migrációs hullámokat és azt, hogy veszélybe kerüljön egyes államok stabilitása.

"Magyarország kész mindkét szempontból kivenni a részét a feladatokból" - erősítette meg.

Majd arról számolt be, hogy az UNHCR immár harmincöt éve működik hazánkban, mára körülbelül 660 főt foglalkoztatva, s a kormány továbbra is készen áll biztosítani minden szükséges feltételt a szervezet sikeres tevékenységéhez.

A tájékoztatása szerint emellett Magyarország az Európai Unió soros elnökeként az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával együttműködve foglalkozik a hontalanság kérdésével is, ugyanis ez is azon okok között van, amelyek miatt emberek elhagyják az otthonukat.

Szijjártó Péter ezután hangsúlyozta, hogy nemzetközi jogilag rendkívül éles különbség van menekültek és migránsok között, még ha ezekkel a fogalmakkal napjainkban gyakran vissza is élnek.

Kiemelte, hogy a nemzetközi jog értelmében ha valaki lakóhelye elhagyására kényszerül, az jogosult az első biztonságos ország területén maradni, viszont nincs szó "a második, harmadik, ötödik vagy tizedik biztonságos országban tartózkodás jogáról".

Példaként hozta fel a menekültek és a migránsok kettős nyomása alatt lévő, ezen problémák kezelésére már több mint kétmilliárd eurót fordító Magyarországot.

Egyfelől hazánkba a háború eddigi két és fél éve alatt mintegy 1,4 millió menekült lépett be Ukrajnából, s a maradni kívánók egyenlő hozzáférést kaptak az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz, a kormány pedig kész segíteni a szomszédos országból érkezetteket, amíg csak szükséges. Másfelől Magyarország az EU külső határát védve az utóbbi három-három és fél évben nagyjából félmillió illegális határátlépési kísérletet akadályozott meg - tudatta.

Hozzátette, hogy az illegális bevándorlók meg akarták sérteni a határokat, nem tisztelve a törvényeket, többen rendőrökre, határőrökre támadtak. "Ez szuverenitásunk egyértelmű megsértése is" - mondta.

"Ezért tehát szeretném kijelenteni, hogy ilyen kettős nyomás alatt Magyarország elkötelezett amellett, hogy továbbra is védi a határait, továbbra is ragaszkodunk ahhoz a szuverén jogunkhoz, hogy magunk döntsünk arról, kit engedünk be az ország területére és kit nem, kivel vagyunk hajlandóak együtt élni és kivel nem" - sorolta.

A miniszter végül közölte, hogy eközben Magyarország továbbra is minden szükséges segítséget megad az Ukrajnából érkező menekülteknek.

"Ezzel párhuzamosan támogatunk minden olyan nemzetközi kezdeményezést, amely az ukrajnai béke elérését célozza, ugyanis ez az egyetlen módja annak, hogy megmentsük az ukrajnai emberek, többek között az ott élő magyarok életét" - vélekedett.

"Ez az egyetlen módja annak, hogy véget vessünk az ukrajnai családok szenvedésének. És ez az egyetlen módja annak, hogy az emberek ne kényszerüljenek otthonuk elhagyására, s ne váljanak menekültekké, mert én úgy gondolom, a menekültekről való gondoskodás legjobb módja, ha megakadályozzuk, hogy az emberek menekültekké váljanak" - fűzte hozzá.