- Fejérdy Gergely: a népszerűtlen intézkedésekre kényszerülő új francia kormányfő nem tervezhet hosszú időre
- Forrongás brit földön: ki segít az angol születésű embereken?
- Baj van a nagy német határzárral: fellázadtak a rendőrök
- Ütött a migránsok sátortáborainak órája Róma utcáin
- NKE-elemzés: a háború és a migráció lesz a fő téma az új EP őszi ülésszakán
- 200 millió euró értékű segélyhitel-programot indít Magyarország Csádban
- Komoly vitát váltott ki Brüsszelben az új migrációs biztos jelölése
- Sayfo Omar: Afrikában nő a migrációs kedv, Európa zárja a határait
Marokkón nagyon súlyos a migrációs nyomás, mert hármas migrációs szerepe van: elsősorban tranzitország, ugyanakkor kibocsátó és célország is – mondta az InfoRádióban a Migriációkutató Intézet elemzője.
Kovács Blanka megemlítette, hogy nemrég vált ismertté az arab világ kétévente megjelenő felmérése, amiből az derült ki, hogy a marokkói lakosság 35 százaléka gondolkodik az elvándorláson, közülük is legalább 53 százalék a szükséges papírok nélkül is útnak indulna Európa felé. A gazdasági okokat jelölték meg a kivándorlás legfőbb mozgatójaként.
"Érezhetőek Marokkóban még a Covid-világjárvány és a 2023-as földrengés hatásai, illetve nagyon fontos megemlíteni, hogy az elmúlt években nagyon sok mezőgazdasági munkalehetőség szűnt meg" – mondta az elemző. A mezőgazdaság a GDP mintegy 10 százalékát és a foglalkoztatás 30 százalékát adja az országban.
Jellemzően a fiatal és munkaképes korú lakosság, tehát a 18 és 30 éves kor közöttiek tervezik az elvándorlást. Afrika 16 országában a megkérdezett 18 és 24 év közöttiek mintegy 60 százaléka azt mondta, hogy öt éven belül tervezi elhagyni a kontinenst. "Jelentős tehát a kivándorlási szándék Afrikában" – hívta fel a figyelmet Kovács Blanka.
A kivándorolni szándékozók csoportja az oktatási szintek szempontjából nagyon vegyes. Vannak magasan képzett, felsőfokú végzettséggel rendelkező lakosok is, akik elvándorolnak Marokkóból, noha a kormány évek óta próbálkozik visszacsábítani a magasan képzett lakosságot. A gazdasági problémák, az infrastrukturális elmaradottság, az egészségügyi vagy az oktatási lehetőségek nem teszik vonzóvá a már kitelepült, magasan végzett és jó egzisztenciával rendelkező marokkóiaknak a hazatérést.
Az elemző arról is beszélt, hogy három fő migrációs útvonal indul ki Marokkóból. Az egyik a nyugat-afrikai, amelyen az Atlanti-óceánon a Kanári-szigetekre érkeznek a migránsok, a másik a Földközi-tengeren keresztül vezet. A harmadik lehetőség, hogy az afrikai kontinensen lépnek át az Európai Unió területére, erre két marokkói spanyol város, Melilla és Ceuta ad lehetőséget. (Cikkünk nyitóképe Ceutában készült.) Ez kevésbé veszélyes útvonal, mint a Földközi-tengeri, amely rengeteg halálos áldozatot követel – emelte ki Kovács Blanka.