Svédország és Finnország a jogállamisághoz kívánja kötni az uniós agrártámogatásokat – írja a 24.hu az Euronews cikkére hivatkozva. Az EU-s agrártámogatások mindeddig zavartalanul áramoltak Magyarországra, dacára annak, hogy a többi EU-s támogatás jelentős részét visszatartották, legfőképp korrupciós vádak miatt.

„Minden tagállamnak ragaszkodnia kell közös értékeinkhez, nevezetesen a jogállamisághoz, a demokráciához és az alapvető jogokhoz” – írta Jessica Rosencrantz svéd és Joakim Strand finn európai ügyekért felelős miniszter az Európai Bizottságnak címzett közös levélben a kedden szeptember 24-én esedékes miniszteri találkozót megelőzően.

Ezeket az értékeket minden tagállam saját szabad akaratából fogadta el. A valóság azonban sajnos megmutatta, hogy aktív jogállamisági politikára van szükség – tették hozzá.

A felülvizsgálatnak szerintük ki kell terjednie az EU közös agrárpolitikája (KAP) keretében évente kiosztott sokmilliárdos ágazati támogatásokra is. A nyugati gazdák élénken védelmezik ezeket a forrásokat, különösen a nagy mezőgazdasági termelők, például Franciaország, Olaszország és Spanyolország esetében.

A KAP a 2023-2027-es időszakra 264 milliárd eurót különít el, amelyből 189 milliárd euró közvetlen jövedelemtámogatást és 66 milliárd eurót az elszegényedett vidéki területek fejlesztésére fordít, de a többi uniós kiadásra vonatkozó felügyelet nélkül.