Infostart.hu
eur:
366.99
usd:
334.25
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő
Mircea Geoana. Forrás: Facebook / Mircea Geoana
Nyitókép: Forrás: Facebook / Mircea Geoana

Példátlanul szorosnak ígérkező választási verseny jön a szomszédunkban

A voksolás kimenetelét a külföldre telepedett románok dönthetik el.

A rendszerváltás óta példátlanul szoros versenyre lehet számítani a romániai elnökválasztáson az Inscop közvélemény-kutató szerint, amely a legutóbbi mérés alapján azt valószínűsíti, hogy a november 24-i voksolás nyomán 20-25 százalékos támogatottságú jelöltek kerülnek be a december 8-án tartandó második fordulóba.

Remus Stefureac, az Inscop igazgatója az Aktual24.ro portálnak adott interjújában, a cég által gyűjtött legfrissebb, jelenleg még feldolgozás alatt álló adatokra alapozva azt mondta: egyetlen jelölt - a várhatóan függetlenként induló, de indulásának hivatalos bejelentésével még mindig kiváró - Mircea Geoana, a távozó NATO-főtitkárhelyettes támogatottsága haladja meg a 20 százalékot, de az ő esetében is meglepetés lesz, ha átlépi a 25 százalékot.

A második helyen Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnököt mérik 17-19 százalékkal, vagyis feleannyi voksra számíthat, mint pártja - magyarázta a szociológus. Őt azonban egyre jobban megközelíti Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nyáron megválasztott elnöke 15-16 százalékkal, de akár - a többi párt által szélsőségesen nacionalistának tartott - George Simion vagy Diana Sosoaca is bejuthat a második fordulóba, hiszen mindketten 13-14 százalék körül állnak.

Az Inscop vezetője szerint Nicolae Ciuca, az európai néppárti tagsággal rendelkező Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke - pártja támogatottságától messze lemaradva - immár 10 százalék alá csúszott.

"Megszoktuk, hogy a második fordulóba az egyik jelölt 30, a másik 40 százalékkal jut be, majd a jobboldal jelöltje győz. A jelenlegi kiélezett versenyben, amikor a voksok várhatóan megoszlanak több erős jelölt között, meglepetés lesz, ha valaki 25 százaléknál jobb eredménnyel jut a második fordulóba" - mutatott rá a közvélemény-kutató.

Ilyen körülmények között Stefureac szerint a voksolás kimenetelét a külföldre telepedett románok dönthetik el, akiknek a politikai opcióit nem mérik a belföldi közvélemény-kutatások. A szakember felidézte: a legutóbbi elnökválasztáson csaknem egymillió román állampolgár szavazott külföldön, ami az érvényes voksok akár 7-10 százalékát jelentheti.

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×