Infostart.hu
eur:
377.36
usd:
323.05
bux:
128150.01
2026. április 9. csütörtök Erhard
Kamala Harris amerikai alelnök, a Demokrata Párt nem hivatalos elnökjelöltje beszél az Amerikai Tanárok Szövetségének 88. országos gyűlésén Houstonban 2024. július 25-én. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/AP/Tony Gutierrez

Itt vannak a költések - igencsak eltérő kampánytaktikát választott Kamala Harris és Donald Trump

Donald Trump nem ülhet a babérjain – azóta, hogy Joe Biden amerikai elnök visszalépett a kampánytól és Kamala Harris lett a demokraták de facto elnökjelöltje, elpárologni látszik a volt elnök előnye. Vagyis még inkább számít, ki hogyan költi a kampánypénzt.

Eltérő a kampánytaktika, ha összehasonlítjuk az amerikai demokraták és republikánusok korteshadjáratát.

Ahogy Will Rogers színész és társadalmi kommentátor megjegyezte: a politika olyan drága, hogy még az is sok pénzbe kerül, hogy valakit legyőzzenek. Egy másik mondás szerint ez egy olyan művészet, amelyben a szegényektől szavazatokat, a gazdagoktól támogatást kell szerezni, azzal az ígérettel, hogy megvédik az egyiket a másiktól. Tehát sokat számít, hogy a különböző jelöltek milyen ügyesen költik a kampányadományokat.

A mostani amerikai elnökválasztás idején úgy tűnik, hogy a demokraták a padlógázra léptek a digitális reklámok terén. A Financial Times elemzése szerint Kamala Harris és a demokraták tízszer annyi pénzt áldoznak az online térben, mint Donald Trump. A demokrata „fordulat” azután következett be, hogy az életkora miatt bírált Joe Biden elnök feladta újraválasztási terveit. Azóta a Harris-kampány 57 millió dollárt csengetett ki Google- és Meta-reklámokra. Mindeközben a korábban különösen magabiztos Donald Trump ennek töredékét, 5,6 millió dollárt.

Az elemzés szerint Trump a hagyományos médiára tartogatja a pénzt és azon keresztül akarja terjeszteni az üzenetét.

Nem lenne azonban fair Harris számlájára írni a demokraták digitális térben való nyomulását. Biden lelépéséig ugyanis már 139 millió dollárt költöttek online tartalmakra, ami már így is túlszárnyalta Trump költéseit ebben a médiatérben.

Az FT szerint a taktika eddig bevált, Harrisnak több pénzt sikerült becsalogatnia a kampánykasszába. Emiatt a korábban lefutottnak tűnő választás igen szorosnak ígérkezik. Ezzel párhuzamosan Harris már feljött Trump mellé, illetve meg is előzte néhány „billegő államban”, amely ide és oda is szavazhat, és amelyekért nagy csata folyik. Az FT szerint a jelenlegi alelnök immár többet költ hagyományos médiareklámokra is, mint Donald Trump.

Közben a republikánus jelölt, úgy tűnik, taktikát váltott az előző elnökválasztáshoz képest, amikor a kampány eme szakaszában ő is nagyságrendekkel többet – 139 millió dollárt – áldozott digitális reklámokra.

Azt, hogy látványosan visszafogta a költekezést, reklámszakemberek meglepve fogadták. „Mintha nem a választás napi siker lenne a játéktervben” – mondta az FT-nek egy Google-reklámokkal foglalkozó volt republikánus reklámigazgató.

Stratégák szerint Tump azért nem költ sokat digitális reklámokra, mert úgy érzi, hogy közszereplései által kaphat jelentős médiafigyelmet. És lehet, hogy felismerte: a Meta lépései, hogy visszaszorítsa a politikát a platformon, azt jelentik, hogy kevésbé fontos ott költekezni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Törékeny az iráni tűzszünet - Mérsékelt hangulatromlás a tőzsdéken

Törékeny az iráni tűzszünet - Mérsékelt hangulatromlás a tőzsdéken

A piacok mérsékelt hangulatromlással reagáltak arra, hogy a washingtoni és teheráni jelzések nyomán bejelentett kéthetes tűzszünet nem tűnik stabilnak. Szerdán még nagyot raliztak a részvénypiacok az amerikai-iráni megállapodás hírére, csütörtök reggel az európai tőzsdéken mérsékelt eséssel indult a nap, a befektetők egyre inkább a törékeny geopolitikai helyzetre fókuszálnak. A bizonytalanság középpontjában Libanon áll, Irán a tűzszünet megsértésével vádolja az Egyesült Államokat és Izraelt az izraeli támadások folytatása miatt. A feszültséget tovább növeli, hogy Donald Trump világossá tette, az amerikai katonai jelenlét fennmarad a térségben egy végleges megállapodásig, és ismét nyomást gyakorolt Irán nukleáris programjára, valamint a Hormuzi-szoros megnyitására. A befektetői hangulat a tegnapi eufóriából óvatosságra váltott, a részvénypiacok Ázsiában mérsékelten estek, az olajárak kis mértékben emelkednek, miután Teherán a Hormuzi-szoros lezárásával reagált az eseményekre.  Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×