A lengyel állam jövőre a bruttó hazai termék (GDP) öt százalékát védelmi kiadásokra fordítja majd, miközben a NATO-tagállamok közül GDP-arányosan jelenleg is Lengyelország költi a legtöbbet (4,2 százalékot) ilyen célokra – írja a Népszava.

A Politico összesítése szerint 2024-ben Észtország a GDP-jének 3,43 százalékát, míg az Egyesült Államok a 3,38 százalékát fordította védelmi, katonai kiadásokra. Ebben a rangsorban a negyedik helyen Lettország áll 3,15 százalékkal, majd Görögország következik 3,08 százalékkal.

Magyarország 2023-ban érte el a 2 százalékot, a 2024-es évre pedig 2,1 százalék a tervezett védelmi büdzsé.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár nemrég, a washingtoni látogatása után közölte: minden tagállam jelentősen növelte védelmi kiadásait 2024-ben, a 32 tagország közül már több mint húsz legalább a GDP-je két százalékát fordítja védelemre. Jelentős változást sikerült elérni, ugyanis öt éve még tíz ország sem teljesítette a célt, és még 2023-ban is csak 11 NATO-tagállam fordította a GDP-jének legalább két százalékát védelmi kiadásokra.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter múlt héten a Bloomberg televíziónak adott interjújában megerősítette, hogy a NATO szervezetén belül Lengyelország költi a legtöbb pénzt védelmi célokra, amit azzal indokolt, hogy

„már nem élünk a hidegháború utáni örök békében”.

Egy másik interjúban pedig arról beszélt a lengyel tárcavezető, hogy Varsó fontolóra veszi Kijev kérését, amely arra irányul, hogy a lengyel légvédelem lője le a lengyel terület felé tartó orosz rakétákat, amíg azok még az ukrán légtérben tartózkodnak. Radoslaw Sikorski ugyanakkor hangsúlyozta: ebben a szakaszban ez csak egy ötlet, az Ukrajnával kötött megállapodásukban csak az szerepel, hogy megvizsgálják a felvetést.

(A nyitóképen: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszél Joe Biden amerikai elnök mellett a NATO–Ukrajna Tanácsnak a NATO washingtoni csúcstalálkozójának keretében tartott ülése után 2024. július 11-én.)