eur:
411.21
usd:
392.76
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Marine Le Pen, a jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) párt nemzetgyűlési frakcióvezetője sajtótájékoztatót tart az észak-franciaországi Henin-Beaumontban 2024. június 30-án, miután az IFOP, Ipsos, OpinionWay és Elabe közvélemény-kutató cégek exit poll felmérései szerint pártja vezet az előrehozott parlamenti választások első fordulójában. A több mint 49 millió választópolgár a francia parlament, a nemzetgyűlés alsóházának 577 képviselőjét választja meg öt évre.
Nyitókép: MTI/AP/Thibault Camus

A választási kudarc miatt lemondott a francia Nemzeti Tömörülés főigazgatója

Gilles Pennelle francia európai parlamenti képviselő azért mondott le a Nemzeti Tömörülés (RN) főigazgatói posztjáról, mert a Marine Le Pen vezette párt még a relatív többséget sem tudta megszerezni az előrehozott nemzetgyűlési választások második fordulójában, bár az első fordulóban győztek. Ezt a pártvezetéshez közeli források erősítették meg.

Gilles Pennelle dolgozta ki a miniszterelnöki hivatal nevét viselő, úgynevezett Matignon-tervet, amelynek célja az volt, hogy a párt a kormányzásra felkészülten álljon egy előrehozott választás esetén. Erre támaszkodva Jordan Bardella pártelnök és Marine Le Pen nemzetgyűlési frakcióvezető az elmúlt hónapokban rendszeresen kérte a választás kiírását Emmanuel Macron államfőtől.

Három héttel azután, hogy az európai parlamenti választások eredményére hivatkozva a köztársasági elnök feloszlatta a parlament alsóházát és előrehozott választást írt ki, az RN és szövetségesei minden idők legjobb eredményét érték el az első fordulóban a szavazatok harmadának elnyerésével, de a második fordulóban a harmadik helyen végeztek, s csak 143 mandátumot tudtak megszerezni a kormányzáshoz szükséges 289-ből, ami pedig a kitűzött célja volt az RN-nek.

Miközben a párt vezetői korábban azt hirdették, hogy "csak meg kell nyomni egy gombot",

s a Matignon-terv alapján minden választókerületben készen állnak az RN kormányzóképes jelöltjei, a két forduló közötti kampányban több jelölt miatt magyarázkodniuk kellett egyebek között azért, mert felkészületlennek bizonyult, vagy a közösségi oldalain rasszista meggyőződésének adott hangot.

Jordan Bardella, az RN elnöke hétfőn vállalta a felelősség egy részét pártja veresége miatt. "Mindig követünk el hibákat, én is elkövettem néhányat" - mondta a pártelnök. "Fejlődnünk kell a helyi beágyazottságunk javítása, és egyes jelöltek kiválasztása terén is. Kimondom egyértelműen, hogy egyes választókerületekben nem jó választásokat hoztunk" - mondta Bardella.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×