Az Európai Unió nem szabályozza sem az aktív, sem pedig a passzív választójog korhatárát, tehát azt, hogy hány éves kortól lehet szavazni, illetve jelöltként indulni a választáson, ezt az egyes tagállamok maguk dönthetik el.

Az Európai Parlament Kutatószolgálatának (EPRS) összesítése szerint a tagállamok többségében az aktív választójog (vagyis az, hogy valaki voksolhat a szavazáson) és a passzív választójog (vagyis a választhatóság jogának) alsó korhatára megegyezik, és egységesen 18 év.

Az EU tagországainak többségében a választópolgárnak a 18. életévét kell betöltenie ahhoz, hogy szavazhasson. Ennél fiatalabb választók csak Görögországban, Ausztriában, Belgiumban, Németországban és Máltán szavazhatnak: Görögországban 17 év, Ausztriában, Belgiumban, Németországban és Máltán 16 év a választójogosultság alsó korhatára.

A legtöbb tagállamban 18 év a választhatóság alsó korhatára is: így van ez Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Horvátországban, Luxemburgban, Máltán, Magyarországon, Németországban, Portugáliában, Spanyolországban, Svédországban, Szlovéniában.

Kilenc országban – Bulgáriában, Cipruson, Csehországban, Észtországban, Írországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában és Szlovákiában – a betöltött 21 év a jelentkezők alsó korhatára.

Ennél magasabb életkort csak három országban követelnek meg a jelöltektől: Romániában 23, Görögországban és Olaszországban 25 év a jelöltté váláshoz szükséges minimum életkor.

Magyarországon a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint a legfiatalabb EP-jelölt 21 éves, a legidősebb 82 éves.