eur:
411.23
usd:
392.64
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök-jelölt a személyéről tartandó parlamenti szavazás előtti megbeszélésre érkezik Moszkvában 2020. január 16-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Döntött Putyin: maradhat a posztján a miniszterelnök

Marad a régi gárda.

Az orosz alkotmánynak megfelelőan Misusztyin május 7-én, rögtön Putyin ötödik elnöki beiktatását követően a kormányával együtt lemondott, de ügyvezetőként folytatta tevékenységét. Miniszterelnöki jelölését az alsóház pénteken, moszkvai idő szerint 14 órakor fogja megvitatni. Ezt megelőzően a jelölt felkeresi mind a négy parlamenti frakciót.

Az 58 éves Misusztyin először azt követően lett miniszterelnök, hogy elődje, Dmitrij Medvegyev 2020. január 15-én bejelentette kormányának lemondását. Ez három órával azt követően történt, hogy Putyin elnök elmondta beszédét a Szövetségi Gyűlésben (a parlament két háza előtt). Az alsóház másnap 383 támogató szavazat és 41 tartózkodás mellett elfogadta a döntést.

A közgazdaságtudományi doktorátussal rendelkező, technokratának tekintett Misusztyin 2010 és 2020 között vezette a Szövetségi Adóhivatalt. A kormányzatnál 1998-ban kezdett el dolgozni, de a magánszektorban is tapasztalatot szerzett.

A kormány vezetését a koronavírus-járvány kezdetén vette át. Putyin május 6-án megfogalmazott értékelése szerint a hatóságok munkája "kielégítő eredményt hozott mind a koronavírus elleni küzdelem, mind a gazdaság szempontjából". Azt mondta, hogy a kormányzat a "különleges hadművelet" - az ukrajnai háború - 2022. februári kezdete óta "általában véve sikeresen" birkózott meg az új kihívással.

A módosított orosz alaptörvény értelmében a kormányfőt az elnök nevezi ki, miután a duma jóváhagyja a jelöltségét. Az új miniszterelnök legkésőbb egy héttel a kinevezése után benyújtja az elnöknek a szövetségi végrehajtó szervek felépítésére vonatkozó javaslatait.

A kormányfő 14 napon belül a benyújtja az alsóháznak a miniszterelnök-helyettesi és a szövetségi miniszteri posztokra szóló jelölését. Kivételt képeznek a "biztonsági blokk" és a külügyi tárca vezetői, akikre külön eljárás vonatkozik.

A parlament alsóháza egy héten belül dönt a kormányfő által benyújtott jelöltekről, akiket azután az orosz elnök nevez ki. A védelmi minisztérium, a Szövetségi Biztonsági szolgálat (FSZB), a belügyminisztérium, az igazságügyi minisztérium, a rendkívüli helyzetek minisztériuma és a külügyminisztérium vezetőjét a felsőházzal folytatott konzultációt követően nevezi ki az elnök. A jelöltek először az illetékes szakbizottság előtt jelennek meg, majd a testület véleménynyilvánítását követően az összes szenátor szavaz.

Valentyina Matvijenko, a felsőház elnöke korábban kijelentette, hogy az erőszakszervezetért és a diplomáciáért felelős tárcavezetők jelölése május 15-én történhet meg.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×