eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Vízben álló autó egy árvízzel elárasztott úton a heves esőzések sújtotta Dubajban 2024. április 16-án. A viharos időjárás miatt ideiglenesen más repülőterekre irányítják át az érkező gépeket a dubaji nemzetközi repülőtérről.
Nyitókép: MTI/EPA/Ali Haider

Rájöttek, mi okozhatta az áradást hozó dubaji felhőszakadást

A tudósok szerint a természeti jelenségek és az emberi behatás együttesen felelősek az Arab-félszigeten történt pusztító áradásokért.

A felerősödött El Nino éghajlati jelenség és a globális felmelegedés is hozzájárult az Egyesült Arab Emírségekre lesújtó heves esőzésekhez, ezt állapították meg a World Weather Attribution (WWA) nevű nemzetközi tudományos kezdeményezés klímaszakértői - írja a The Guardian cikke nyomán az Index. A kutatók kizárták annak a lehetőségét, hogy mesterséges beavatkozás okozta a jelenséget.

A kutatók megállapították, hogy a globális felmelegedés és az urbanizáció az oka a szélsőséges időjárási jelenségnek - írja a lap.

A tudósok szerint a felerősödő El Nino éghajlati jelenség miatt csaknem 40 százalékkal erősebbek lettek a régióban az özönvízszerű esőzések.

Az országos meteorológiai központ jelentése szerint összesen 254 milliméternyi csapadék hullott le. Ilyen óriási mennyiségre az 1949-ben kezdett mérések óta nem volt példa a sivatagi országban. A WWA klímaszakértői szerint az áprilisi halálos áldozatokat követelő időjárás, a fosszilis tüzelőanyagok hatására is kialakulhatott a Közel-Keleten.

A 23 áldozatot követelő felhőszakadást követően felmerültek találgatások, miszerint a mesterséges időjárás-módosítás okozta a jelenséget. Bizonyos technológiákat már az 1990-es évek óta alkalmaznak az Egyesült Arab Emírségekben a szárazság enyhítésére (ezüst-jodidos vagy sós esőfakasztás), évi körülbelül 300 alkalommal tesznek erre kísérletet.

Azonban a dubaji meteorológiai központ szerint az áradást okozó esőzés napján nem végeztek felhőmagvasítást.

A WWA új tanulmánya szintén arra a következtetésre jutott, hogy amennyiben történt volna mesterséges beavatkozás, az sem idézhetett volna elő ekkora mennyiségű csapadékot - írja a lap. A Readingi Egyetem meteorológusprofesszorai is egyértelműen cáfolták a beavatkozás lehetőségét. Az egyetem honlapján található írás szerint a Perzsa-Arab-öböl térségében egy közepes méretű zivatarfelhőkből álló irdatlan hosszan elnyúló légörvény alakult ki, amelyet a meleg felszínről felszálló párás levegő táplált és duzzasztott ritkán látott méretűvé.

A lap kérdésére Reisz András meteorológus elmondta, nem tartja valószínűnek, hogy a természeti csapás előtt megpiszkálták volna a felhőket. Azt is hozzátette, hogy a Dubaj térségét mutató műholdas felvételeken látszott, hogy a felhőszakadást és a földön kialakult villámárvizeket egy zivatarfelhőkből álló légörvény okozta. Megemlítette, hogy a karibi térségben ugyanígy alakulnak ki a ciklonokból a nagyobb viharok, hurrikánok.

A meteorológus szerint azt, ami az Arab-félsziet déli részén történt, a termésuzet és az emberi befolyás közösen okozta.

A londoni Graham Institute for Climate Change kutatója, Friederike Otto hangsúlyozta, hogy le kell állni a fosszilis tüzelőanyagok égetésével, illetve arra is rávilágított, hogy a városokban a betonozás, aszfaltozás miatt nincs vízáteresztő felület, elért válnak rövid idő alatt folyóvá az utak.

Címlapról ajánljuk

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×