Infostart.hu
eur:
379.31
usd:
321.33
bux:
132705.84
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Vízben álló autó egy árvízzel elárasztott úton a heves esőzések sújtotta Dubajban 2024. április 16-án. A viharos időjárás miatt ideiglenesen más repülőterekre irányítják át az érkező gépeket a dubaji nemzetközi repülőtérről.
Nyitókép: MTI/EPA/Ali Haider

Rájöttek, mi okozhatta az áradást hozó dubaji felhőszakadást

A tudósok szerint a természeti jelenségek és az emberi behatás együttesen felelősek az Arab-félszigeten történt pusztító áradásokért.

A felerősödött El Nino éghajlati jelenség és a globális felmelegedés is hozzájárult az Egyesült Arab Emírségekre lesújtó heves esőzésekhez, ezt állapították meg a World Weather Attribution (WWA) nevű nemzetközi tudományos kezdeményezés klímaszakértői - írja a The Guardian cikke nyomán az Index. A kutatók kizárták annak a lehetőségét, hogy mesterséges beavatkozás okozta a jelenséget.

A kutatók megállapították, hogy a globális felmelegedés és az urbanizáció az oka a szélsőséges időjárási jelenségnek - írja a lap.

A tudósok szerint a felerősödő El Nino éghajlati jelenség miatt csaknem 40 százalékkal erősebbek lettek a régióban az özönvízszerű esőzések.

Az országos meteorológiai központ jelentése szerint összesen 254 milliméternyi csapadék hullott le. Ilyen óriási mennyiségre az 1949-ben kezdett mérések óta nem volt példa a sivatagi országban. A WWA klímaszakértői szerint az áprilisi halálos áldozatokat követelő időjárás, a fosszilis tüzelőanyagok hatására is kialakulhatott a Közel-Keleten.

A 23 áldozatot követelő felhőszakadást követően felmerültek találgatások, miszerint a mesterséges időjárás-módosítás okozta a jelenséget. Bizonyos technológiákat már az 1990-es évek óta alkalmaznak az Egyesült Arab Emírségekben a szárazság enyhítésére (ezüst-jodidos vagy sós esőfakasztás), évi körülbelül 300 alkalommal tesznek erre kísérletet.

Azonban a dubaji meteorológiai központ szerint az áradást okozó esőzés napján nem végeztek felhőmagvasítást.

A WWA új tanulmánya szintén arra a következtetésre jutott, hogy amennyiben történt volna mesterséges beavatkozás, az sem idézhetett volna elő ekkora mennyiségű csapadékot - írja a lap. A Readingi Egyetem meteorológusprofesszorai is egyértelműen cáfolták a beavatkozás lehetőségét. Az egyetem honlapján található írás szerint a Perzsa-Arab-öböl térségében egy közepes méretű zivatarfelhőkből álló irdatlan hosszan elnyúló légörvény alakult ki, amelyet a meleg felszínről felszálló párás levegő táplált és duzzasztott ritkán látott méretűvé.

A lap kérdésére Reisz András meteorológus elmondta, nem tartja valószínűnek, hogy a természeti csapás előtt megpiszkálták volna a felhőket. Azt is hozzátette, hogy a Dubaj térségét mutató műholdas felvételeken látszott, hogy a felhőszakadást és a földön kialakult villámárvizeket egy zivatarfelhőkből álló légörvény okozta. Megemlítette, hogy a karibi térségben ugyanígy alakulnak ki a ciklonokból a nagyobb viharok, hurrikánok.

A meteorológus szerint azt, ami az Arab-félsziet déli részén történt, a termésuzet és az emberi befolyás közösen okozta.

A londoni Graham Institute for Climate Change kutatója, Friederike Otto hangsúlyozta, hogy le kell állni a fosszilis tüzelőanyagok égetésével, illetve arra is rávilágított, hogy a városokban a betonozás, aszfaltozás miatt nincs vízáteresztő felület, elért válnak rövid idő alatt folyóvá az utak.

Címlapról ajánljuk

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Már nem a dohányzás és az alkohol a rák kialakulásának vezető oka

Már nem a dohányzás és az alkohol a rák kialakulásának vezető oka

A Portfolio Checklist szerdai adásában Dr. Dank Magdolnával, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójával a rákellenes világnap alkalmából beszélgettünk. A professzor asszonyt a legújabb terápiákról, a fiatal generációk egyre nagyobb érintettségéről, valamint arról is kérdeztük, hogy a három legtöbb halálos áldozatot követelő ráktípus esetében mire lenne szükség, hogy javulás következzen be. (A megszólalás 14:40-nél indul.) A műsor másik részében a magyar költségvetést terhelő kamatkiadásokkal foglalkoztunk, amelyek összege immár jóval meghaladja a négyezer milliárd forintot és így jelentősen hozzájárul az idén 5% felett várható deficithez. Az ide vezető útról, a következményekről kérdeztük Beke Károlyt, a Portfolio elemzőjét, aki arra is kitért, hogy mikor enyhülhet a költségvetésre ebből az irányból nehezedő nyomás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×